Borzalmas tragédiáról, több áldozatot követelő lövöldözésről számolt be 1918. június elsején a Népszava. Az Országos Hírlaptudósítóra hivatkozva írta meg, hogy Bajmokon, a Bács megyében lévő településen, pontosabban a község környékén lévő tanyán gyilkosság történt. Nem is egy, hanem két ember halt meg, egy harmadik pedig megsebesült. A lövéseket Gyelavanice Zakariás 28 éves orosz hadifogoly adta le, aki Turkesztánból származott. A férfi a Népszava szerint „szerelmes volt Kollár Sándor milliomos földbirtokos 18 éves leányába és meg is kérte a kezét, de elutasították, sőt Kollár intézkedett, hogy Gyelavanicét máshová helyezzék el”. Gyelavanice azonban nemhogy nem hagyta el Bajmok térségét, hanem amikor a milliomos házaspár eltávozott otthonukból, felkereste a lányukat. Ám Kollárék visszatértek a tanyájukra, és megpróbálták elzavarni az orosz férfit. Erre a hadifogoly revolvert rántott, a lányt és az édesanyját megölte, az apát pedig súlyosan megsebesítette lövéseivel. Ezután önként jelentkezett a csendőrségen. Vallomása szerint „azért irtotta ki a családot, mert a leány nélkül nem tudott élni és bosszút akart állni azokon is, akik boldogságának útját állották. A leányt nőül akarta venni és azt hitte, hogy hozzá adják, mert neki otthon olyan nagy birtoka van, mint Kolláréknak”.
Ugyanezen a héten egyébként a Budapesti Hírlap beszámolt arról, hogy megköttetett a háború alatti első orosz–magyar vegyes házasság, ami a „nem semleges államok” állampolgárai és magyar állampolgárok között szintén elsőnek számított. (Erről egy másik hírünkben részletesen is olvashatnak.) Ugyanakkor a Budapesti Hírlap tudósítása alapján az is feltételezhető, hogy ebben az esetben magyar állampolgárságot is szerzett az az orosz festőművész, aki egy magyar lányt vett feleségül a Szent István-bazilikában, ahol az esküvői tanú egy országgyűlési képviselő, Pekár Gyula volt.

Felhasznált irodalom:
Egy orosz fogoly kiirtott egy családot = Népszava, 1918. június 1.
Az első magyar-orosz házasság = Budapesti Hírlap, 1918. június 2.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Népszava, 1918. június 1.
Egy orosz fogoly kiirtott egy családot

Az „Országos Hírlaptudósító” jelenti: Bajmok Bács megyei községben Gyelavanice Zakariás 28 éves turkesztáni illetőségű orosz fogoly szerelmes volt Kollár Sándor milliomos földbirtokos 18 éves leányába és meg is kérte a kezét, de elutasították, sőt Kollár intézkedett, hogy Gyelavanicet máshová helyezzék el. Csütörtökön Kollár és felesége bementek a tanyáról Bajmokra, Gyelavanice ezalatt meglátogatta a leányt; amikor Kollárék visszajöttek, még ott találták és kiutasították. A fogoly erre elővett egy revolvert és előbb a leányt, majd az asszonyt, és utoljára Kollárt lőtte le. Kollárné és leánya rögtön meghaltak. Kollár súlyos sérüléseket szenvedett. Gyelavanice a gyilkosság után önként jelentkezett a csendőrségen és azt mondotta, azért irtotta ki a családot, mert a leány nélkül nem tudott élni, és bosszút akart állni azokon is, akik boldogságának útját állották. A leányt nőül akarta venni és azt hitte, hogy hozzá adják, mert neki otthon olyan nagy birtoka van, mint Kolláréknak.