Sajátos esetet tárgyalt 1916 elején az igazságszolgáltatás fellebbviteli fórumaként működő Királyi Ítélőtábla: egy apatartási pert.
Mindez azért vált érdekessé az ország közvéleménye számára, mert az alperest a budapesti közönség jól ismerte, hiszen Lábass Juci primadonnáról, a hazai operettvilág ünnepelt csillagáról, egyben korabeli szépségideálról volt szó, aki épp 1915-ben nőtte ki magát országos sztárrá.
A színésznő apja, egy szabadkai mérnök – aki először ellenezte lánya léhának vélt karrierjét – azért perelte be Lábass Jucit, mert az állítólag megtagadta az ellátást a munkaképtelen szülőtől. A még csak 19 éves színésznő magas gázsijából ezért havi 200 korona fixet követelt magának. Az elsőfokú bíróság azonban elutasította a keresetét, elfogadván Lábass Juci ügyvédjének érvelését, miszerint az elvárható természetbeni gondoskodást a lány mindkét szülőjének megadta és a részvényügyleten vagyonát elvesztő apa csak azért nem él velük egy háztartásban, mert agresszíven és összeférhetetlenül viselkedett és megfenyegette a család több tagját. Végül a Királyi Ítélőtábla megmásította az elsőfokú ítéletet és Lábass Jucit – mivel fivére a fronton életét vesztette – lánytestvérével közösen a havi 200 korona megfizetésére kötelezte.
Az Est – bár természetesen az operettsztár miatt számolt be az esetről – továbbgondolta az ítélet indoklását: a Királyi Ítélőtábla bírája elfogadta Lábass Gyula egykori szabadkai mérnök, földmérő érvelését, miszerint megváltozott munkaképessége miatt nem kötelezhető egyéb munkavégzésre, így irodai munkára sem.
Ez az érv – ami igencsak sántít, hiszen elsősorban a társadalmi presztízsről szól – a háborús körülmények között általános elvként alkalmazhatatlan lett volna. Legalábbis hatalmas kiadást jelentett volna az államkincstár számára olyan helyzetben, amikor számos nő kényszerült arra, hogy – korábbi társadalmi helyzetével összeegyeztethetetlennek gondolt – munkát vállaljon, miután férjét besorozták: „A földmérő mérnök nem kötelezhető mérnökirodai munkára, de a gazdatiszt vagy ügyvéd felesége menjen napszámos mosóasszonynak, az kötelezhető a rendes foglalkozásától eltérő munkára.”
Nem tudjuk, Lábass Juci meddig fizette – fizette-e egyáltalán – az 1916-ban megítélt apatartást, de az 1920-as években is ünnepelt csillag maradt, ám sajnos nagyon fiatalon, 1932-ben, 36 évesen meghalt.

Felhasznált irodalom:
Fényes László: Apatartási kereset. = Az Est, 1916. január 6.
B. Z.: Lábass Juci.

Készítette: Takács Róbert