A hagyományos női szerepek (családanya, feleség, „házi tücsök”) visszavonhatatlanul átstrukturálódtak a háborús évek alatt. A férfiak hadba vonulásával családok maradtak bevételi forrás nélkül, a hadsegély (ezt a bevonulók otthon maradt családtagjai kapták) nem fedezte a napi megélhetés költségeit – ráadásul ezt az összeget is több hónapos késéssel vehették kézhez.
A háború kitörése óriási változást hozott a munka világában. A hadiipar felfokozott igényei, a fronton lévők számára az élelmiszer-utánpótlás folyamatos biztosítása fokozott terhelést jelentett a gyári és a mezőgazdasági munkások számára egyaránt – a háborús helyzetben
Nem csak a békeidőkben, hanem a háborúban is a női kéz erejére apelláltak a társadalom férfitagjai. A hírlapok víziója szerint jóformán minden sarkon kötögető, horgoló és fehérneműt varró nőkkel kellett volna találkozni az utca emberének 1914-ben (és később is).
„A kávésok és vendéglősöm nem tudták hirtelen, hogy mit csináljanak, hát mozgósították a pincérek feleségét vagy leányát, és most Budapesten néhány kávéházában női kiszolgálás van. Mindenki úgy szolgálja a hazát, ahogy tudja.” – írta Az Est három nappal a Szerbiának küldött hadüzenet után.
