Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.
A Trianonban aláírt békediktátum előtt már hatalmas területeket foglalt el a Magyar Királyság területéből a román és az új csehszlovák állam. Az alábbiakban az első világháború végétől Trianonig, azaz 1920. június 4-éig tekintjük át – vázlatosan – az érdekesebb eseményeket, Csehszlovákia megalakítását és a román „egyesítést”.
„Ugron Gábor, Erdély királyi biztosa (…) fölkereste Wekerle Sándor miniszterelnököt s kérte, hogy az erdélyi királyi biztosságról való lemondását fogadják el és hivatalától mielőbb mentsék föl” – írta 1918. augusztus 29-én a Pesti Hírlap. Az újságot „illetékes helyről” úgy tájékoztatták:
Az 1916 nyarán bekövetkezett román hadüzenet és rövid erdélyi hadjárat nem múlt el nyomtalanul. A menekülthullám, a rekvirálások, az államhatalom hiányát kihasználó erőszak okozta károk, majd a visszavonuló román csapatokkal távozók (nemcsak románok) és a hatóságok erőtejes fellépése a gyanúsnak tartott személyek ellen:
1916 szeptembere a háború második nagy menekülthullámát hozta el Budapestre. Az első, 1914 végén, a Galíciából menekülők tömege volt – és főként a zsidók iránti ellenérzéseket erősítette fel. Az 1916-os viszont az Erdélyből menekülőké, ami az erdélyi magyarok és a mindig is egzotikusnak látott székelyek iránti együttérzést fokozta.
Ahogy az történni szokott, az erdélyi menekültek kérdése a román csapatok vereségével, az idő előrehaladtával, az erdélyiek fokozatos hazatérésével és a politika fordulataival (pl. az orosz forradalom) egyre kisebb nyilvánosságot kapott. Alkalomadtán azonban továbbra is lehetőség adódott szimbolikus akciókra.
A Pesti Napló 1917. január 23-i számában rövid közlemény tudósított arról, hogy február elején a „Romániában érdekeltek központjának” képviseletében háromtagú delegáció utazik Bukarestbe, ahol a magyar „közgazdasági érdekek” képviseletéről tárgyalnak az illetékesekkel.
