Népszava, 1914

Budapest takarítónői, egyesüljetek!

A háború első éveiben a takarítónők nem kerültek be az újságok „komoly” híreibe, csak az apróhirdetések, illetve a kis színesek (balesetek, bűntények) között lehetett találkozni velük. Ez változott meg 1917 nyarán, amikor a fővárosi községi iskolák takarítónői – más női alkalmazottakhoz hasonlóan – megalakították saját érdekképviseleti szervezetüket, a takarítónők szakosztályát a Városi Alkalmazottak Országos Szabadszervezetében. Az iskolák nyári szüneti nagytakarítására időzített szervezkedés – ez a szó jó eséllyel indulhatott volna az 1917-es év szava címért – rögtön eredményt is hozott: a takarítónők ígéretet kaptak bérük és ellátásuk javítására.

Felhasznált irodalom:
A fővárosi községi iskolák takarítónőinek helyzete és mozgalma = Népszava, 1917. július 15.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1917. július 15.
A fővárosi községi iskolák takarítónőinek helyzete és mozgalma
Három koronás napszám, semmi pótlék – A szervezkedés első eredményei

Budapest székesfővárosnak mintegy 250 iskolájában hetek óta szünetel már a tanítás, elszéledtek a diákok, pihennek a tanárok és tanítók is, de azért az iskolák épületeibe mégis serény, nehéz munka folyik: most van a nyári nagytakarítás.
Fölvonulnak egymás után a különféle mesteremberek és munkások, és nyomukban a felfordulás, rendellenség és piszok még nagyobb lesz, mint annak előtte volt.
Ezután kezdődik csak az igazi nagy tisztogatás, a minden zugba elható nagytakarítás: ekkor kezdődik a takarítónők munkája… Kezdődik? Dehogy is! Nem kezdődik, hanem folytatódik. A takarítónők számára a nyári szünidő csak fokozza egész esztendőn át szakadatlanul végzett munkájukat: az ő nyaralásuk a nagytakarítás.
Nehéz az ő helyzetük egész éven át. A munkaidejük hivatalosan reggel hattól este hatig tart. Ámde csak kevesen vannak, akik az iskolák közelében lakhatnak, a legtöbben messziről, igen sokan a környékről kénytelenek bejárni, ami jó darabbal megkurtítja oly kevés szabad idejüket, oly rövid alvásukat. Tehát egész nap talpon vannak és mindig munkában, mindig készenlétben. Vége-hossza nincs a sok fölmosásnak, porolásnak, törülgetésnek, cipekedésnek, szaladgálásnak. Egyik parancs a másikat kergeti. Sokhelyt nemcsak az igazgató rendelkezik velük, hanem még a szolga is, aki sok iskolában afféle hajcsárszerepet tölt be, és mennél alázatosabb fölfelé, az igazgatóval szemben, annál gorombább és követelőbb a takarítónőkkel.
Súlyos és nagyfontosságú munkájukért, amely oly közvetlen hatással van a tanulók egészségére, a főváros mindeddig megdöbbentően csekély bért fizetett: 3 koronát egy napra! 1916 márciusáig még ennél is kevesebb, 2 kor. és 40 fillér volt a napszámuk. A Népszava többszörös felszólalására adták meg ekkor nekik a 3 koronát.
Ebből le kell még vonni a betegsegélyző járulékot és a legtöbbnél villamos költségre is rámegy még 30–40 fillér. Napi nem is egész 3 korona tehát az az összeg, amelyből a főváros iskolai takarítónőinek meg kell élniök: ez pedig egyet jelent a legkeserűbb, a legküzdelmesebb nyomorral. Külön kell még hangsúlyoznunk, mert másképp talán el se hinnék: a takarítónők a háború egész tartama alatt soha egyetlen fillérnyi pótlékot vagy segélyt nem kaptak.
A takarítónők végre ráeszméltek arra, mit kell tenniök, mi a kötelességük önmagokkal és családjukkal szemben: megkezdték az öntudatos, osztályharc alapjain álló szervezkedést, megalakították a városi alkalmazottak országos szabadszervezetében a takarítónők szakosztályát. A nagy lendülettel megindult szervezkedés rövid idő alatt tömörítette kevés kivétellel az összes takarítónőket és a szabadszervezet első föllépése máris értékes eredményeket hozott.
A takarítónők memorandumba foglalták sérelmeiket és küldöttségük e hó 11-én vitte el a memorandumot Bárczy polgármesterhez. A polgármester a küldöttséget a közoktatási ügyosztály helyettes vezetőjéhez, Wittinger Gyula főjegyzőhöz utasította, mint akihez az ügy közvetlenül tartozik. Wittinger főjegyző a szabadszervezet küldöttségének tagjaival részletesen megtárgyalta a panaszokat és kívánságokat és ezeknek méltányosságát elismerve, a következő kijelentéseket tette:
1. Az iskolai takarítónők augusztus 1-jén, tehát már július hónaptól kezdve, 1 koronával több, vagyis 4 korona napszámot fognak kapni. 2. Megteszi az előkészítő lépéseket, hogy szeptembertől fogva már 5 korona napszámot kapjanak. 3. A múlt év novemberéig visszamenőleg megkapják a 35%-os drágasági pótlékot. 4. Már augusztus 1-jén ők is megkapják a 200 korona ruhabeszerző segélyt. 5. A takarítónők is tagjai lesznek a közelmúltban szervezet Fővárosi Alkalmazottak Élelmiszerbeszerző Központjának, valamint a Székesfővárosi Alkalmazottak Ruházati és Háztartási Áruraktárának.
A szabadszervezet küldöttsége köszönettel vette tudomásul a főjegyző válaszát és a szervezet tagjaival a csütörtökön, július 19-én megtartandó taggyűlésen közli az összetartásnak, szervezkedésnek ez első értékes eredményét.