Az Est

Zuhan a tőzsde: a börze már a Monarchia összeomlása előtt beárazta a vereséget

1918 szeptemberének utolsó napjaira Bulgária háborúból való kiugrása nyomta rá a bélyegét. A pesti tőzsde mindenesetre beárazta az első világháború elvesztését a macedón, balkáni front összeomlása után.  A börze megnyitása előtt szeptember 30-án ülést tartott a tőzsdetanács. Az ülésen Horváth Elemér elnök beszámolt Wekerle Sándor miniszterelnöknél tett látogatásáról, aki felvilágosította őt állítólag a kialakult helyzetről, amit Az Est szerint „a tanács tagjai megnyugvással vettek tudomásul”.
Ezután Horváth Elemér a tanács tagjaival együtt megjelent a tőzsdeteremben, s közölte, hogy „a miniszterelnök nyilatkozatot tett és megengedte, hogy azt a nyilvánosság tudomására hozzák”. Wekerle arról tájékoztatja a tőzsdét és a nyilvánosságot, hogy a „harctérről a bolgár események következtében nem kedvezői híreket kaptunk. Megnyugtatásul azonban mondhatom, hogy ezekkel szemben a szükséges intézkedések megtörténtek abban az irányban, hogy a mi védelmi vonalunk minden irányban biztosítottnak tekinthető.” A kormányfő nyilatkozatát tolmácsolva elhangzott: „Komoly időket élünk, de nincs semmi ok arra, hogy megijedjünk. Igen kérem és lelkükre kötöm, hogy az ilyen időkben keringő kedvezőtlen híreket a legnagyobb óvatossággal fogadják, mert az elvesztett csatákat újból meg lehet nyerni, de a pánikszerű híresztelés folytán okozott gazdasági károk véglegesek, az így megsemmisített értékeket soha sem kapjuk vissza.”
A nyilatkozat felolvasása után megindult a kereskedés, de Wekerle szavai nem nyugtatták mg a tőzsdét. „Már az első pillanatban látni lehetett, hogy az árfolyamok a múltkor megállapított minimális árfolyamok alá esnek és minthogy a bankok, bár erre a célra szindikátust alakították, nem elegendő mennyiségben vették fel a piacra kerülő papírokat, az árfolyamok 30—50—80 koronával estek a múltkori minimális árfolyamok alá.” A teremben ezután Hantos Elemér, a postatakarékpénztár vezérigazgatója, Krausz Simon, Stein Emil, Kónyi Hugó bankigazgatók kezdték többek között nyugtatni a közönséget. „Krausz Simon kijelentette, hogy bankja, fölveszi az összes piacra kerülő saját kibocsátásokat, ami megnyugtatólag hatott és az árfolyamok javulni kezdtek”. Ez a javulás persze csak átmeneti volt, a rosszabbnál rosszabb hírek hamarosan nemcsak a tőzsdét ejtették pánikba, hanem a politikusokat és az ország lakosságát is – a Monarchia összeomlása vészesen közeledett, és a tőzsde első reakciója volt helyes, nem pedig a Wekerle- és a Krausz-féle nyugtatgatás hatására átmenetileg terjedő optimizmusnak volt helye akkortájt a parketten.

Felhasznált irodalom:
Wekerle üzenete a tőzsdéhez. Nagy áresések = Az Est, 1918. október 1.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Az Est, 1918. október 1.
Wekerle üzenete a tőzsdéhez

Nagy áresések

A tőzsde megnyitása előtt ülést tartott délelőtt 11 órakor a tőzsdetanács. Az ülésen Horváth Elemér elnök közölte, hogy megjelent Wekerle Sándor miniszterelnöknél és tájékoztató felvilágosításokat kért tőle a helyzetről. A miniszterelnök megadta a felvilágosításokat, a melyeket a tanács tagjai megnyugvással vettek tudomásul.
Erre az ülést berekesztették és Horváth Elemér a tanács tagjaitól kísérve megjelent, a tőzsdeteremben, a hol az emelvényre lépve, közölte a közönséggel, hogy a miniszterelnök nyilatkozatot tett és megengedte, hogy azt a nyilvánosság tudomására hozzák. Az elnök erre felolvasta Wekerle következő nyilatkozatát:
— A harctérről a bolgár események következtében nem kedvezői híreket kaptunk. Megnyugtatásul azonban mondhatom, hogy ezekkel szemben a szükséges intézkedések megtörténtek abban az irányban, hogy a mi védelmi vonalunk minden irányban biztosítottnak tekinthető.
— A mi a békét illeti, köztudomású, hogy a mi békekészségünk mindig megvolt, hiszen csak a közelmúltban tett a külügyminiszter erre vonatkozólag lépést. Ebbéli békehajlandóságunk most is megvan és ebben az irányban is folyamatba, tettük a szükséges lépéseket, még pedig Németországgal teljes egyetértésben.
— Ez a helyzet. Komoly időket élünk, de nincs semmi ok arra, hogy megijedjünk. Igen kérem és lelkűkre kötöm, hogy az ilyen időkben keringő kedvezőtlen híreket a legnagyobb óvatossággal fogadják, mert az elvesztett csatákat újból meg lehet nyerni, de a pánikszerű híresztelés folytán okozott gazdasági károk véglegesek, az így megsemmisített értékeket soha sem kapjuk vissza.
— Figyelmeztetem és kérem az urakat, vigyék át a közönségbe annak a tudatát, hogy bármilyen a harctéri helyzet, annak nincs közvetlen befolyása a mi gazdasági viszonyainkra, mert gazdasági helyzetünknek és érdekeinknek biztosítottsága annak belső értékében rejlik.
A miniszterelnök nyilatkozatának felolvasása után megindult az üzleti forgalom. Az üzlet a legnagyobb izgalom között kezdődött. Már az első pillanatban látni lehetett, hogy az árfolyamok a múltkor megállapított minimális árfolyamok alá esnek, és minthogy a bankok, bár erre a célra szindikátust alakították, nem elegendő mennyiségben vették fel a piacra kerülő papírokat, az árfolyamok 30—50—80 koronával estek a múltkori minimális árfolyamok alá.
A legnagyobb izgalom közepette az első negyedórában a következő kötések történtek :
Magyar Hitel 1210, Osztrák Hitel 765, Jelzálogbank 485, Leszámítoló 740—45, Agrár 960—30, Magyar 879—75, Hazai 465—500, Országos 540—80, Forgalmi 570—65, Fabank 820—785, Hermes 480, Általános 830, Adria 1600, Urikány 810, Általános kőszén 1890, Salgó 1110—1080, Kohó 1600—25, Ganz 4100, Láng 395, Lipták 230, Rima 1020—1000, Schlick 4530—30, Danica 1990, Textil 620, Fatermelő 1700, Cukor 4150—4050, Nasici 2850, Spódium 620, Hungária műtrágya 800, Csáky 505—500, Izzó 730—50, Baróti 620.
A teremben Hantos Elemér, a postatakarékpénztár vezérigazgatója, Krausz Simon, Stein Emil, Kónyi Hugó bankigazgatók és mások csoportonkint nyugtatják a közönséget. Krausz Simon kijelentette, hogy bankja, fölveszi az összes piacra kerülő saját kibocsátásokat, ami megnyugtatólag hatott és az árfolyamok javulni kezdtek.