Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Mennyi az annyi?

Címkék
gazdaság

Azt már Montecuccoli óta tudjuk, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A 17. századi hadvezér kijelentése soha aktuálisabb nem volt, mint az első világháború idején, mikor a Pesti Hírlap lelkes újságírója meg nem nevezett forrásokra támaszkodva összegezte, mennyit is költött a világ a 19. században háborúskodásra. Az összegzés lényege természetesen az volt, hogy az antant államok a jelenlegi háborúban naponta hihetetlen összegeket fordítanak a hadviselésre és ez – akárhonnan is nézzük – mindenképpen több, mint a központi hatalmak költségei. Az antant pazarló! – mondhatta a lap korabeli olvasója. És miként vélekednek erről az utókor kutatói? Egyáltalán mi számít háborús költségnek? Csak a közvetlen hadi kiadás (azaz amit a fegyverkezésre és a katonák ellátására költöttek), vagy ide tartozik a háborús pusztítások okozta kár, az elvesztett kereskedelmi kapcsolatokból származó potenciális bevétel, a hadigazdaságra átállított termelés kieső bevétele és a reálbérek drasztikusan csökkenő értéke is? Egy összegzés szerint az első világháború közvetlen katonai kiadásai 208 milliárd dollárra, a háborús pusztítások értéke 80 milliárd dollárra, az anyagi veszteség 280 milliárd dollárra rúgott világszerte. És még szó sincs az emberi veszteségről!
Az Osztrák-Magyar Monarchia a négy év alatt összesen 9 millió férfit küldött a frontra, zömmel a 18-53 éves korosztályból. Ebből 1,1 millió esett el, közel 3,6 millió sebesült meg (arról nincsenek számadatok, hogy közülük ki nem végezhetett a későbbiekben teljes értékű munkát) és több mint 2 millió került hadifogságba (akik közül szintén nem mindenki tért haza). Így aztán nem is lehet pontosan tudni, mennyi az annyi. De egy biztos: a következményei beláthatatlanok voltak.

Felhasznált irodalom:
A világháború költségei = Pesti Hírlap, 1916. április 2.
Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században. Budapest, 1999.

Készítette: Kaba Eszter

 

Pesti Hírlap, 1916. április 2.
A világháború költségei

A háború tartamával fokozatosan nőnek a háború terhei és költségei, és minél tovább tart ez a földrengető vérzivatar, annál rohamosabban szaporodnak azok a milliárdok, amiket a hadviselés fölemészt. Ha összehasonlítást teszünk a most folyó világháború és a korábbi hadjáratok és háborúk költségei közt, akkor tűnik csak ki szembeszökően, hogy a most folyó háború költségei minden képzeletet felülmúlnak s valóságos rekordszámba mennek a hadviselés történetében. A napóleoni háborúk – 1795-től 1810-ig – körülbelül 3 milliárd angol fontot, vagy mintegy 25 milliárd koronát emésztettek föl. A krími hadjárat költségei 340 millió angol fontra, tehát körülbelül 8500 millió koronára rúgtak. Az angol-amerikai háború mindössze csak 40 millió angol fontba, illetve cirka egymilliárd koronába került, míg ellenben az Amerikai Uniónak Mexikó elleni háborúja 36 millió angol fontot, tehát körülbelül 900 millió koronát emésztett föl. Az amerikai polgárháború 1600 millió angol fontot – 40 milliárd koronát – nyelt el; a porosz-osztrák háború ellenben 65 millió fontba, vagyis 15 milliárd koronába került. Az 1905-ig lezajlott nagyobb és nevezetesebb háborúk összköltsége ilyenformán 6.770.000 angol fontot, illetve 170 milliárd koronát tesz ki. Ezen adatokkal szemben ellenben pontos megállapítás szerint a mai világháború csak magának Angliának naponként négymillió fontjába, vagyis 100 millió koronájába kerül, úgy hogy az entente három vezető nagyhatalmi állama – Anglia, Franciaország és Oroszország – naponta és összesen több mint 220 millió koronát fecsérel és költ el a háborúra. A központi szövetséges hatalmak költségei ennél jóval alacsonyabbak. Mindent összevéve azt konstatálhatjuk, hogy a világháború ez év elejéig összesen 8800 millió angol fontot, illetve 220 milliárd koronát emésztett föl, vagyis már eddig is sokkal többet, mint az elmúlt 120 esztendő során lezajlott valamennyi háború együttvéve. Ámde azóta újra eltelt mostanáig három hónap, ami pedig most már jóval több költséggel járt, mint akármelyik előbbi negyedév, úgyhogy ma már a hadiköltségek tekintetében közel járunk a 250 milliárd koronához s ennek legalább kétharmad része nyomja az entente-országok népeinek vállát.