„Az Associated Press jelentése szerint a kubai képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a kubai köztársaság rendes sorkatonaságot és önkéntes ezredeket fog az entente-nak a nyugati frontra való küldésére felajánlani” – írta a Világ 1918. augusztus 7-én. Kubai csapatok – tízezres létszámú alakulatokról volt szó – ezután tényleg készülődni kezdtek az európai bevetésre, de mire átértek volna az Atlanti-óceán túlpartjára, Franciaországba, véget ért a háború. Kubai orvosok és nővérek viszont eljutottak az első világháborús nyugati frontra. A kubai katonai szerepvállalásnál azonban sokkal érdekesebb volt ekkor az állam belső helyzete. A karibi szigetország gyakorlatilag az Egyesült Államoktól függő terület volt az első világháború idején. 1917-ben is azért üzent hadat Németországnak, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchiának Havanna, mert Washington is így tett – Kuba hűségesen követte az amerikai irányvonalat. Az amerikai mozgósítás után 2000 kubai önkéntes jelentkezett az USA hadseregébe, emiatt merült fel a washingtoni külügyminisztériumban, hogy Kuba hivatalosan is küldhetne csapatokat a háborúba. A hadüzenet azonban az országban uralkodó belpolitikai feszültségekkel is magyarázható. Kubában ekkor a konzervatív elnök ellen liberális felkelés zajlott, és Mario García Menocal államfő a mozgósítást használta ki az alkotmányos jogok részleges felfüggesztésére. Az elnök megválasztásának törvényességét az ellenzék kétségbe vonta, a háború „kézzel foghatóvá” válása ugyanakkor lecsendesítette a politikai mozgalmakat. Megalakult a Kubai Németellenes Liga is, elsősorban a helyi elit egyes csoportjaiból, az elit nőtagjai pedig a kubai Vöröskereszt átszervezésében vettek részt és önkéntes felajánlásokat tettek. A politikai elégedetlenség visszaszorításában szerepet játszott az is, hogy az USA tengerészgyalogosokat küldött a szigetre. Ennek oka elsősorban a politikai mozgalmaktól fenyegetett kubai cukoripar és egyben Menocal elnök védelme volt, aki végül 1921-ig kormányozta a szigetországot.
Felhasznált irodalom:
Kuba csapatokat küld a nyugati frontra = Világ, 1918. augusztus 7.
Francisca Lopez Civeira: 1917: cuando Cuba entró en la Guerra Mundial = Trabajadores.cu. 2014. július 31.
Stefan Rinke: Im Sog der Katastrophe: Lateinamerika und der Erste Weltkrieg. Frankfurt – New York, 2015.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Világ, 1918. augusztus 7.
Kuba csapatokat küld a nyugati frontra
Melide, augusztus hó.
(A Világ tudósítójának távirata) Az Associated Press jelentése szerint a kubai képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a kubai köztársaság rendes sorkatonaságot és önkéntes ezredeket fog az entente-nak a nyugati frontra való küldésére felajánlani.
