A köpönyegforgató párbajhős, a rágalmazási perbe fogott honatya, Lengyel Zoltán a Horthy-korban ügyvédként tűnt fel Rákosi, Sallai és Fürst perében is. 1918-ban furcsa botrány főszereplője lett.

Egy hajnali járőr a Fördős-féle vendéglőben záróra után mulatozó kompániára bukkant, s ott találta Lengyel Zoltán parlamenti képviselőt is – írta Az Est 1918. február 15-én. A lebukott vendéglős megpróbálta lebeszélni (és leitatni) a rendőrt, de az nem engedett, mire Lengyel fenyegetőzni kezdett (a Magyarország című lap szerint meg akarta pofozni a járőrt). Így feljelentés lett az ügyből: egy színészt pénzbüntetésre ítéltek, Lengyelt mentelmi joga védte. A legrosszabbul a kocsmáros járt, akinek még iparigazolványa sem volt: őt 30 napi elzárásra és pénzbüntetésre ítélték február 23-án.
Mindez még nem lenne túl izgalmas az I. világháború kellős közepén. Ami érdekesebb: Lengyel Zoltán pályája, aki 1918-ig volt parlamenti képviselő. Kossuth-párti programmal került be a képviselőházba 1901-ben, heves szónoklatairól vált ismertté. Az 1903-1904-es obstrukció idején – amit Tisza István tört le – br. Fejérváry honvédelmi miniszterrel (a darabont-kormány későbbi vezetőjével) még párbajozott is. Lengyel ugyanis azt állította, hogy egy honvédtisztet azért bírságoltak meg az utcán, mert magyarul beszélt. Ezt a 19 éve hivatalban lévő miniszter cáfolta, lehazugozva Lengyelt. Az ügyet párbajjal „rendezték”, melynek során a 70 éves báró kisebb sérülést szenvedett.
Úgy tűnik, a fizikai atrocitás nem állt távol Lengyeltől – egy hónap múlva egy tüntetésen a képviselő rávágott egy rendőr hátára a botjával, legalábbis ezt állította Széll Kálmán kormányfő egy parlamenti ülésen. Más hírek szerint Lengyel önvédelemből ütött a kardlapozó lovas rendőrök egyikére, akik egy Kossuth halálának 10. évfordulóján tartott tüntetést vertek szét.
A képviselő 1903-ban kilépett pártjából, 1904-től a Független Magyarország című lap főszerkesztője lett.  1907-ben parlamenti támadásaival megbuktatta korábbi párttársát, Polónyi Géza igazságügyi minisztert, aki előkészítette a megegyezést Ferenc Józseffel az 1905-1906-os alkotmányos válság után. Polónyi ezért rágalmazási pert indított Lengyel ellen.
1910-ben Lengyel a Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt színeiben került a képviselőházba, egy olyan frakcióba, ahol együtt ült Kossuth Ferenc, gr. Apponyi Albert, gr. Bethlen István és gr. Károlyi Mihály is. 1912-ben a Huszadik Század című folyóiratban Pogány József (a Tanácsköztársaság későbbi népbiztosa) írt azokról a „félellenzékiekről”, akik a Munkapárthoz, azaz Tisza Istvánhoz csatlakoztak, köztük említi az 1903-as obstrukció „szegénylegényét”, aki 1912-ben egy újabb obstrukció letörésekor már Tiszát erősítette – immár az obstrukció „pandúrjaként” – ő volt Lengyel Zoltán.
1901-től haláláig, 1940-ig ügyvédként is tevékenykedett Lengyel. Már a Monarchia idején is védett munkásmozgalmi aktivistákat, például a vasutasok sztrájkbizottsága elleni perben. „Sztárügyvédként” a Horthy-korban politikai ügyekben is aktív volt: Rákosi Mátyás 1925-26-os perében és a Sallai és Fürst elleni statáriális eljárásban is védőként tűnt fel.
Lengyel 1917-ben összeállított egy Magyar Névkönyv című kiadványt, később pedig, az 1920-as évek végén Meskó Zoltánnal együtt létrehozta a Névmagyarosító Társaságot – mielőtt Meskó az első magyar nyilaskeresztes pártot megalakította volna.

Felhasznált irodalom:
A képviselőház ülése = Budapesti Hírlap, 1903. március 22.
Mi van a hazugsággal? = Népszava, 1903. február 21.
Lengyel Zoltán ügye = Budapesti Hírlap, 1906. április 11.
Lengyel Zoltán = Budapesti Hírlap, 1907. február 14.
Lengyel Zoltán és a rendőr = Az Est, 1918. február 15.
Lengyel Zoltán, a záróra és a rendőr = Magyarország, 1918. február 26.
Hírek néhány sorban = Dunántúl, 1926. július 29.
A Kossuth-pártból = Budapesti Hírlap, 1910. június 5.
Pogány József: A munkapárt és az uzsorakapitalizmus = Huszadik Század, 1912. július–december
A honvédelmi miniszter párbaja Forrás: huszadikszazad.hu
A Rákosi-per (Összeállította: Győrffy Sándor), Budapest, 1950.
Udvarvölgyi Zsolt: Meskó Zoltán: Egy politikusi pályakép. PhD-értekezés, Miskolc, 2008.
Virányi Sándor Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon
Lengyel Zoltán = Magyar Országgyűlés. A Főrendiház és Képviselőház tagjainak életrajzi adatai  (Szerk.: Vásárhelyi Ferenc) Budapest, 1910.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Az Est, 1918. február 15.
Lengyel Zoltán és a rendőr

Vasárnap hajnalban az Erzsébet körúton őrszolgálatot teljesítő Csere József rendőr észrevette, hogy az Erzsébet körút 8. szám alatt levő Fürdős [helyesen: Fördős] Gábor-féle vendéglőben világosság van. Felhúzta a redőnyt s azt látta, hogy a vendéglőben nagyobb társaság mulat. Mint később megállapította, színészek és színésznők voltak együtt, köztük dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő is. A rendőr benyitott a vendéglőbe és felelősségre vonta a korcsmárost. Ez azzal próbálta elütni a dolgot, hogy meginvitálta vacsorára és egy kis italra a rendőrt. Csere József azonban visszautasította az ajánlatot. Ezután Lengyel Zoltán kiment az utcára és ő is meghívta egy pohár borra a rendőrt. Csere József figyelmeztette a képviselőt (aki bemutatkozott neki), hogy neki mint közrendőrnek a meghívást nem szabad elfogadnia, ellenben kötelessége feljelentést tenni. Lengyel Zoltán erre azt válaszolta, hogy ne okoskodjék, s végül azzal fenyegette meg, hogy „majd megmutatja neki”. A rendőrt ez a fenyegetés nem ijesztette meg, mire a társaság színész tagjai már-már inzultálni akarták a kötelességét teljesítő rendőrt. Csere ekkor figyelmeztette az okvetetlenkedőket a következményekre, s a rendőr nyugodt fellépésének megvolt az a hatása, hogy ütlegelés nem történt. A rendőr természetesen feljelentést tett a vendéglős ellen záróratúllépés miatt. Az ügyet a VII. kerületi kapitányság fogja tárgyalni.