Az 1915-ös év egyik nagyszabású és döntőnek szánt antant hadművelete a brit-francia haderő partraszállása volt a Dardanelláknál. Céljuk nem kevesebb volt, mint megteremteni a közvetlen tengeri összeköttetést Oroszországgal, a partraszállást azonban hamarosan patthelyzet követte. Az oszmán haderő – nem kis részben német és osztrák-magyar segítséggel – fokozatosan felszámolta a brit hídfőállásokat és végül 1916. január 9-én a Gallipoli-félsziget legdélebbi csücskét, Sedd el Bahrt vagy mai nevén Seddülbahirt is elhagyták a partraszálló csapatok.
A Pesti Napló érthető lelkesedéssel számolt be a diadalról, ámbár a britek visszavonulása ebben az esetben sokkal szervezettebb volt és kevesebb veszteséggel járt, mint azt a központi hatalmak hadijelentései sejtették. Ezzel együtt a török siker stratégiai jelentőségű volt, erősítette a morált, és nem utolsó sorban tovább nehezítette az amúgy is bonyolult helyzetben kormányzó Herbert Asquith angol miniszterelnök helyzetét.
A Pesti Napló azonban ennél jóval többet látott bele az eseményekbe. A gallipoli kudarc szerintük végleg megtörte a brit birodalom gerincét. Gallipolit a frissen megnyílt szaloniki fronton követi majd vereség, Indiától Szudánig felkelnek a gyarmatok iszlám népei. A birodalom immár összeomlott – vonta le a következtetést a cikk írója.

Felhasznált irodalom:
Döntő török győzelem a Gallipoli-félszigeten. Az angolok kiürítették Seddil-Bart = Pesti Napló, 1916. január 10.

Készítette: Egry Gábor