A háború első két évében szünetelő hivatalos nemzeti futballbajnokságot 1916 őszén indították újra. A 12 résztvevő csapatból 11-et a szövetség (MLSZ) jelölt ki a korábbi eredményeik alapján, míg az utolsó indulási helyért „osztályozót” rendeztek a Kereskedők Atlétikai Országos Egyesülete (KAOE)
A fenti cím NEM elírás. Nem a mostani EB-mérkőzésről van szó, hanem egy 100 évvel ezelőttiről: 1916. június 4-én a magyar válogatott legyőzte az osztrákokat Budapesten, a Hungária úti MTK-stadionban rendezett mérkőzésen.
A futball világát a klubok megosztottsága mellett a behívások, az elmaradt nemzetközi mérkőzések, az akadozva induló hazai bajnokság, valamint a Ferencváros kulcsjátékosának, Schlosser Imrének 1915 decemberében az MTK-ba történt átigazolása körüli
A háború elején egy ideig akadozott a hivatalos nemzeti futballbajnokság lebonyolítása a bevonulások és az MTK-FTC rivalizálás miatt. 1915-re azonban nagyjából helyreállt a rend, legalábbis rendszeresen mérkőztek egymással a csapatok.
A labdarúgást sem hagyta érintetlenül a háború, itt is elsősorban a sorozások, katonai behívók jelentettek azonnali veszteséget, amit csak bonyolított a bajnokság körüli vita az MTK és a Ferencváros között.
Már a zágrábi bíróverés is mutatta, hogy a sport politikai értelmezése és jelentősége az első világháború idején is kézenfekvő volt. A foci sem mentesült az első háborús év megpróbáltatásaitól.
A prágai Sparta és a zágrábi Concordia 1914. július 24-i mérkőzését a cseh csapat 7:1-re nyerte meg. A háború árnyékától talán nem függetlenül a játék nagyon keményre sikeredett.
