A háború kitörése több ezer civilt talált ellenséges államok területén és az idő előre haladtával a hatóságok – mindkét oldalon – ezek internálása, vagyis elzárása mellett döntöttek. Nemcsak az átmenetileg egy-egy országban tartózkodó idegen állampolgárok váltak áldozatává ezeknek a rendelkezéseknek, hanem azok is, akik a szabad utazás és letelepedés 19. századi világában egzisztenciát teremtettek ott. Gyártulajdonosok, szállodaigazgatók, művészek, munkások, nevelőnők váltak gyanússá pusztán azért, mert egy ellenséges állam alattvalói vagy állampolgárai voltak, sokszor anélkül, hogy erről valaha is igazolást kértek volna az ellenséges állam hatóságaitól.
A hadviselő felek annak ellenére döntöttek az internálás mellett, hogy ismét olyasmihez kezdtek, aminek a feltételei kezdettől fogva nem voltak adottak. Ezrek, majd tízezrek elszállítása állandó lakóhelyükről, elhelyezésük, őrzésük és ellátásuk nem kis munkát igényelt, de egyénenkénti felügyeletük még több energiát kötött volna le. A megoldást sokszor internálótáborok létrehozása jelentette, lehetőleg az ország távoli területein, ahonnan a „gyanús elemek” biztosan nem tudtak kapcsolatba lépni az ellenséggel.
A Pesti Napló 1914. november 30-i száma egy ilyen internálótáborban bekövetkezett zendülésről számolt be. Az angol hatóságok Man szigetén, egy sajátos jogállású, világtól távoli, turisták által már akkor is szívesen látogatott vidéken állítottak fel internálótábort, ahová mintegy 3000 embert szállítottak. A cikkben egy közeli leánynevelő intézetből hazatért növendék számolt be a rossz ellátásról, a méltatlan viszonyokról és arról, hogy egy ponton a foglyok az őrökre támadtak, egy villával átszúrták egyikük nyaki verőerét, mire az őrség fegyverrel válaszolt és az incidens során többeket megöltek. A tábort egyébként az ún. Douglas Campben állították fel, amit munkásférfiak nyári üdüléséhez használtak – egészen 1914 szeptemberéig. Az internáltak viszont 1919-ig élvezhették a Man-szigeti tájat.

Készítette: Egry Gábor

A Man- szigeti fogolylázadás. = Pesti Napló, 1914. november 30.