A mezőgazdasági munkák főszezonjának közeledtével égető problémává vált az országban a pálinkakérdés. A különbözőképpen desztillált alkohol 60 százalékát az állam szabott áron felvásárolta, a maradékot az előállítók maximált áron, hektoliterenként 600 koronáért adhatták el. Mint az várható volt, ennek következtében jelentős pálinkahiány és egyúttal feketepiac alakult ki, ahol ennek az összegnek a három-négyszeresét is kifizették a jóféle itókáért. A pálinka azonban rendszerint a gazdák által kínált fizetésnek a része volt, ezért a kormány 50000 hektoliter tiszta szeszt a maximált áron biztosított a részükre. Hígítás és ízesítés után ez literenként két koronánál is olcsóbb 30 fokos alkoholt jelentett, miközben a kocsmában a „belföldi rum” literjét 15 koronáért árulták.
Bár a mezőgazdasági munkák olajozása közérdek volt, a Pesti Napló nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a kormány fejére olvassa: nem tesz eleget a szesz feketepiaca ellen. A szabadon forgalmazható alkohol eladása így 320 millió koronával károsítja meg az államot és persze a polgárokat.

Felhasznált irodalom:
A gazdák pálinkája = Pesti Napló, 1917. május 8.

Készítette: Egry Gábor