Hosszúra nyúlt a karácsonyi szünete a tanulóknak 1917-1918 fordulóján. Bár a tanítást 1918. január 4-én, pénteken meg kellett volna kezdeni az általános és középiskolákban, a kultuszminiszter meghosszabbította a pihenőt két héttel, így a tanítás csak január 17-én kezdődött, tekintettel a „rendkívüli körülményekre”. Lefordítva: olyan nagy volt a szénhiány, hogy nem tudták biztosítani a középületek fűtését. Mivel a közhivatalokban nem állhatott le a munka, kézenfekvőnek tűnt, hogy az iskolaépületekbe nem jut elegendő fűtőanyag.
A tanév megkurtítására nem ez volt az első példa: 1916 őszén azért kezdtek később a diákok, mert az iskolaépületekben hadikonyhát rendeztek be. A multifunkcionális használatra akadt más példa is: a népkonyhák mellett az épületek egy részében hadikórházak működtek – ez volt az oktatás háborús sérülése.

Felhasznált irodalom:
A karácsonyi vakáció meghosszabbítása = Pesti Hírlap, 1918. január 2.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1918. január 2.
A karácsonyi vakáció meghosszabbítása

Csütörtökön, január 3-án kéne véget érnie az iskolák karácsonyi vakációjának, de a kultuszminiszter, tekintettel a mostani körülményekre rendeletileg akként intézkedett, hogy valamennyi állami iskolában, az elemi és a középiskolákban két héttel hosszabbítsák meg a karácsonyi vakációt. Ilyenformán a rendes tanítás csak január 17-én kezdődik. A kultuszminiszter egyidejűleg fölkérte a nem állami iskolák fenntartóit, hogy hasonlóképpen intézkedjenek.