Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Furcsa hír és még furcsább cáfolat az 1918-as pesti cionista kongresszusról

Címkék
cionizmus, zsidó

A Magyarországi Cionista Szervezet országos kongresszust hívott össze 1918 nyarán. Ám a „főkapitány a kormány utasítására a kongresszus megtartását betiltotta és így az ország legkülönbözőbb vidékéről összegyűlt kiküldöttek az egyesület Király utcai helyiségében jöttek össze, ahol bizalmas értekezletet tartottak” – írta a Pesti Hírlap. A cionisták a hír szerint memorandumot akartak intézni a kormányhoz, hogy meggyőzzék a kabinetet: „politikai állásfoglalásuk az államra nézve nem veszedelmes”. Az újság nem írt arról, mit akartak a cionisták, ahogy az sem derült ki, mi történt a „bizalmas” pesti értekezleten. Másnap viszont furcsa hír jelent meg a lapban „Nem tiltották be a cionista kongresszust” címmel. A cáfolatban a cionista szervezet leszögezte: „az országos konferenciát sem a belügyminisztérium, sem a rendőrség nem tiltotta be. Erre nem is volt alkalom. A konferencia helyett nem tartottak bizalmas értekezletet sem”. A rejtélyt a lap később sem oldotta fel, de egy németországi hír a július 14-i 8 Órai Újságban némi magyarázatot ad a pesti történésekre is. A brit Reuters hírügynökség július 8-án az alábbiakat közölte: „a berlini német cionista föderáció irodáiban a rendőrség házkutatást tartott valószínűleg ama gyanú miatt, hogy a német cionisták az angol Palesztina-deklaráció óta a szövetségesekkel rokonszenveznek”. Vagyis a pesti cionista hírek és cáfolatok is összefügghetnek azzal az 1917-es nyilatkozattal, amelyet Balfour brit külügyminiszter tett, és amelyben támogatását fejezte ki egy palesztinai „zsidó nemzeti otthon” megteremtéséhez. A nyilatkozat arra a Palesztinára vonatkozott, amely 1917-ben még a németekkel szövetséges törökök fennhatósága alatt állt, de amit brit csapatok egyre sikeresebben támadtak. A zsidó állam ígérete ekkor a gyengülő török birodalom destabilizálására volt alkalmas, ami Berlint nyilván aggasztotta. Nem véletlen, hogy a német cionisták kijelentették: a Reuters „jelentése valótlan. A cionista irodák a háború kezdete óta zavartalanul dolgoznak és a rendőrség, vagy bárminő hatóság soha sem tartott házkutatást és nem zavarta tevékenységét. Ellenkezőleg, a német hatóságok a német cionista és az általános cionista szervezettel szemben mindig előzékenységet tanúsítottak és a cionizmust számos alkalommal értékes támogatásban részesítették.”
De mit akartak a cionisták? Elvileg zsidó államot kívántak Palesztinában, 1913-as bécsi kongresszusuk után a zsidó betelepülés viszonylag nagy arányban meg is kezdődött. 1914-ben már 90 ezer zsidó élt Palesztinában, főleg az 1905-ös orosz forradalom utáni pogromok következtében hagyták el sokan szülőföldjüket. A cionizmus alapítói között a pesti születésű Herzl Tivadar kulcsszerepet játszott, ugyanakkor a nagyrészt asszimilált magyar zsidóság nagy része nem volt cionista. Erről Szalai Miklós írt tanulmányában, és így fogalmazott a Balfour-nyilatkozat időszakáról: „Az angolok az első világháború végén részben a nehéz helyzetben lévő kelet-európai zsidóság megsegítése, tehát humanitárius indokok miatt, részben pedig azért döntöttek a palesztinai zsidó nemzeti otthon felállítása mellett, mert attól tartottak, hogy ellenkező esetben a világ zsidósága (…) az 1917-ben még erős (…) központi hatalmakat fogja támogatni.”
De mit akartak a magyarországi cionisták? Mivel kevesen voltak és nem túl befolyásosak – nem egészen azt, amit társaik a nagyvilágban. Szalai szerint hangsúlyozták: „nem elsősorban a politikai, hanem a kultúrcionizmus hívei”, a zsidó kultúrához akarják visszavezetni a hazai zsidó tömegeket, s nem akarnak „valamiféle nemzetiségi, kisebbségi státust a magyar zsidóknak”. A világháború a mozgalmat szétzilálta, s „a Monarchia hadvezetőségében gyanút ébresztett, hogy a cionisták ünnepi közgyűléssel és gratulációval fogadták a Balfour-nyilatkozatot”. Bár „tisztázták magukat az antanttal való együttműködés vádja alól”, mindez a mozgalmat arra ösztökélte, „hogy a továbbiakban szigorúan semleges maradjon a magyar politika ügyeiben”.

Felhasznált irodalom:
Betiltották a cionisták kongresszusát = Pesti Hírlap, 1918. július 2.
Nem tiltották be a cionista kongresszust = Pesti Hírlap, 1918. július 3.
Antant-hazugságok a német cionistákról = 8 Órai Újság, 1918. július 14.
Szalai Miklós: Cionizmus, neológia, ortodoxia = Múltunk, 2004/3.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Pesti Hírlap, 1918. július 2.
Betiltották a cionisták kongresszusát

A Magyarországi Cionista Szervezet most vasárnapra a régi képviselőházba országos kongresszust hívott egybe. A főkapitány a kormány utasítására a kongresszus megtartását betiltotta és így az ország legkülönbözőbb vidékéről összegyűlt kiküldöttek az egyesület Király utcai helyiségében jöttek össze, ahol bizalmas értekezletet tartottak. A kiküldöttek elhatározták, hogy memorandumot intéznek a kormányhoz, amelyben meggyőzik a kormányt, hogy politikai állásfoglalásuk az államra nézve nem veszedelmes.

Pesti Hírlap, 1918. július 3.
Nem tiltották be a cionista kongresszust

A Magyarországi Cionista szervezet megállapítja, hogy az országos konferenciát sem a belügyminisztérium, sem a rendőrség nem tiltotta be. Erre nem is volt alkalom. A konferencia helyett nem tartottak bizalmas értekezletet sem.

8 Órai Újság, 1918. július 14.
Antant-hazugságok a német cionistákról

A Reuter-ügynökség július 8-án azt jelentette, hogy a berlini német cionista föderáció irodáiban a rendőrség házkutatást tartott valószínűleg ama gyanú miatt, hogy a német cionisták az angol Palesztina-deklaráció óta a szövetségesekkel rokonszenveznek. Erre vonatkozólag a németországi cionista-egyesület a következüket jelenti ki: A Reuter-ügynökség jelentése valótlan. A cionista irodák a háború kezdete óta zavartalanul dolgoznak és a rendőrség, vagy bárminő hatóság soha sem tartott házkutatást és nem zavarta tevékenységét. Ellenkezőleg, a német hatóságok a német cionista és az általános cionista szervezettel szemben mindig előzékenységet tanúsítottak és a cionizmust számos alkalommal értékes támogatásban részesítették.