„Nagyszerű fizikum, önérzetes, nyílt tekintet, gőgös önbizalom: ezek a katonák tudják, miért harcolnak, nem fognak kifáradni, harci szellemük, kötelességtudásuk mindig egyforma lesz és ez utóbbi hozza majd meg a végső győzelmet.” – nem más jellemezte így a magyar katonákat 1915 első felében, mint Sven Hedin, a „svéd Kőrösi Csoma Sándor”.
Az akkor 50 éves svéd felfedező-világutazó az I. világháború kitörésekor már túl volt három nagyszabású Tibet-expedíción, ami bár mennyiségben elmaradt a nála jóval idősebb műkincsgyűjtő, Hopp Ferenc teljesítményétől, Hedin mégis bejárta Perzsiát, Afganisztánt, és olyan helyekre jutott el és térképezett fel, amelyeket előtte európaiak még sosem. Így megtalálta az Indus forrásvidékét, több tucatnyi lámakolostort fedezett fel, sőt kalandos úton, bemázolt arccal, zarándokként eljutott a buddhisták pilisi szívcsakrájáig, a Kajlás-hegyi szent világ közepéhez. Mérései révén pontos térképek készültek Tibetről, a Himalájáról, a Pamírról.
Hedint az I. világháború sem akadályozhatta meg az utazásban: semleges állam polgáraként körbejárta a kontinentális harctereket. A nyugati hadszíntér – és fél Ázsia – feltérképezése után 1915 tavaszán eljutott a Monarchiába is. Az Estnek úgy nyilatkozott, hogy élményeit a világháború után szeretné megírni, ám már 1915-ben megjelent az Egy nemzet fegyverben (Ein Volk in Waffen) című esszéje, majd a következő évben Keletre! (Nach Osten!) címmel publikált politikai publicisztikát. Mindkettő Lipcsében jelent meg. Az I. világháborút ezek alapján elsősorban a germán népek oroszok elleni nagy küzdelmeként látta és akarta láttatni. Nyílt kiállása nyomán nemcsak a francia és az angol földrajztudósok közösítették ki, de a brit Királyi Földrajztudományi Társaság is kizárta tagjai sorából.
Hedin nem titkolt német-szimpátiáját Az Est tudósítása úgy mutatta be, mintha az az egész semleges Svédországot jellemezte volna. „A svédek mindig a germánokkal fognak érezni, akikkel gondolkozásuk közös.” – szögezte le a tudósítás.
Hedin szép kort élt meg, 1952-ben halt meg, 87 évesen. A két világháború között egy harmadik nagyszabású expedíciót is vezetett a Távol-Keletre 1927 és 1935 között. Az idős Hedin az 1930-as években a nemzetiszocialista Németország mellett is kitartott: Hitlerrel is több ízben találkozott, az 1936-os berlini olimpia megnyitóján beszédet mondott a sport nevelő szerepéről, Svédországban a hitleri Németország kedvező megítéléséért ügyködött.

Felhasznált irodalom:
Sven Hedin főhadiszállásunkon. Hírek = Az Est, 1915. április 6.
Sven Hedin magasztalja katonáinkat = Az Est, 1915. április 14.
Sven Hedin a honvédhuszárokról = Az Est, 1915. április 17.

Készítette: Takács Róbert