Az Est

Egy elszürkült szürke est – álarcosbál jótékony célra

A világháború idején számos jótékonysági akciót, gyűjtést hirdettek meg. Gyűjtöttek a rászoruló családoknak, a hadiözvegyeknek és -árváknák, a megvakult és a haza védelmében megcsonkult, munkaképtelenné vált katonáknak. És persze gyűjtöttek az államkincstárnak – az újabb és újabb hadikölcsönök formájában. A legismertebb, legtöbb akciót lebonyolító szervezet a háború elején, 1914. augusztus 6-án alapított Auguszta Gyorssegély-alap volt. A szervezet fővédnöke és egyben névadója Auguszta főhercegnő volt, aki „Alcsúti” Habsburg József Ágost osztrák főherceg feleségeként a háborús évek alatt többnyire férje kistapolcsányi birtokán élt, így jól ismerte a magyarországi viszonyokat.
Az Alap – melynek díszelnöke Csernoch János bíboros és egyik elnöke Lánczy Leó bankvezérigazgató volt – az egyház és a hazai banktőke támogatását is élvezte.
A megalakulása utáni héten máris meghirdették első nagyszabású akciójukat az „Aranyat vasért” mozgalmat: a felajánlott aranytárgykért „Pro patria” feliratú vasgyűrűvel vagy vaskarkötővel mondtak köszönetet, az aranyat beolvasztották, és az érte kapott készpénzt jótékonysági célokra költötték. Nemcsak anyagi támogatást nyújtottak, hanem például kórházvonatot szereltek fel és egy szükségkórházat is berendeztek.
Az Auguszta Gyorssegély-alap rendkívül változatos formáit fejlesztette ki a pénzgyűjtő akcióknak: szerveztek tombolát, jótékonysági sétahajózást, 1915 májusában országos mozinapot rendeztek, számtalan tárgyat árusítottak. A programjaik nyújtotta változatosság az úri közönségnek kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosított, egyben megteremtette az adakozás lehetőségét is.
Hasonló elképzelések állhattak az 1916 áprilisában rendezett ún. „szürke est” mögött. Ez a rendezvény nagy társasági eseményként lett beharangozva, hiszen ebben az évben más nagy álarcosbált nem rendeztek Budapesten. A 10 koronás jegyet megváltó résztvevők sajátos álarcot – szürke köpenyt – terítettek díszes báli ruhájuk fölé, utalva az egyenruha színére. Az est plakátja arra is felhívta a figyelmet, hogy aki híján volna szürke köpenynek, az Holczer Simonnál, a Kossuth Lajos utcában bizonyosan kaphat – ha már a jegyekért az Alap Kossuth Lajos utca 1. szám alatti irodájában jár.
A Vigadóban tartott bálról – mint az év nagy társasági eseményéről – Az Est is beszámolt. Ám a tudósítás szerint az Auguszta Gyorssegély-alap ezen rendezvénye – hiába a legmagasabb rangú fővédnökök, köztük Csernoch János hercegprímás, Tisza István miniszterelnök, báró Hazai Samu honvédelmi miniszter és báró Alexander von Krobatin közös hadügyminiszter – nem volt sikeres. „A Vígadó termeiben elveszett az a kevés közönség, amely mégis eljött, csukaszürke álarcosokat pedig úgy kellett keresni közöttük.” A tudósító szerint legtöbben a kíváncsiskodók voltak, a „közönség közönsége”, akiknek viszont csalódniuk kellett, mert akiket közelről akartak látni, nem jelentek meg.
A nagypolgári hivalkodást a lövészárkokra emlékeztető szürke köpeny mögé rejtő ötlet ezúttal nem vált be. „A pesti közönség nem tudott olyan rossz ízlésű lenni, mint amilyenre elhatározta magát. Nem tudtak háborúban, háborús célra, álarcosan dévajkodni, és nem tudták valóra váltani azt a szerencsétlen ötletet, hogy a gyűrött, vérrozsdától foltos köpönyeg szimbólumát álarcos köntösnek hordozzák meg egy bolond éjszakán.”

Felhasznált irodalom:
Egész szürke est = Az Est, 1916. április 3.
Kántor Attila: A nagy háború plakátokon: az Auguszta-alap.
Ács István: Az Auguszta Gyorssegély-alap.

Készítette: Takács Róbert

Egész szürke est. Az Est, 1916. április 3.
Egész szürke est.
Az Est, 1916. április 3.