Gillemot Ferenc portréja. Forrás: wikipedia.org

Dinasztiák egymás közt – a Gillemot család

A Kádár-korszak lapjai a századforduló Puskásának tartották labdarúgó erényeiért, közben versenyszerűen atletizált, kerékpározott, evezett, sőt, még a lóversenyzéssel is szakszerűen foglalkozott Gillemot Ferenc (1875–1916), akinek a halálhírével tele volt minden valamirevaló lap 1916 novemberében. Az önkéntesként bevonult sportoló a petrozsényi harcokban, 41 évesen esett el, de fiatal kora ellenére már letette névjegyét a magyar sportéletben. Nem csupán sportteljesítményével, hanem elméleti tudásával is elismerést váltott ki. 1910-től Az Est c. lap sportrovatát vezette, 1911-ben Tribün címmel sportlapot indított (ez egy évvel később, 1912-ben már meg is szűnt). Emlékére az 1920-as években több labdarúgótornát és kerékpárversenyt is rendeztek.
És mi lett a két apró gyermekből, akit a Pesti Hírlap említett nekrológjában? Gillemot Katalint bölcsészdoktorrá avatták 1933 decemberében, aki doktori értekezése témájául Széchenyi Ferenc életét választotta. Az akkor két esztendős kisfiú, Gillemot László (1912–1977) kétszeres Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Mondhatjuk, hogy valóságos dinasztiát alapított – a ma is élő leszármazottak büszkék száz éve elhunyt ősükre. A Budafok-Tétény környékén élő család emléktúrát szervezett Erdélybe (Gillemot az Erdélybe betörő román csapatokkal szembeni harcban vesztette életét), de emlékülést és a Fiumei úti temetőben koszorúzást is tartottak az ükapa tiszteletére. Ez tényleg a velü(n)k élő történelem.

Felhasznált irodalom:
Gillemot Ferenc elesett = Pesti Hírlap, 1916. november 11.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. november 11.
Gillemot Ferenc elesett

A magyar sportéletnek egyik legértékesebb szereplője, a testnevelés kultúrjának fáradhatatlan munkása, ifjúságában nagyszerű atléta, férfikora teljén fiatalok mestere, sportíró, melegszívű, szerény, csendes ember: Gillemot Ferenc népfölkelő hadnagy, harminckilenc éves korában, a petrozsényi harcokban hősi halált halt. A magyar sport a millenáris esztendőkben virágzott föl, mikor a görögországi első Olimpiász megismertetett a külföld tökéletes atlétikájával: a fiatal magyar atléták kicsiny táborában ekkor tűnt föl Gillemot Ferenc, a szó szoros értelmében vett all’round atléta. Kerékpáros bajnok, hosszú távú országúti versenyekben jóformán verhetetlen.
Éveken át elnyeri Magyarország száz kilométeres országúti bajnokságát, többszörös győztese a Budapest-Siófoki túraversenynek. A labdarúgó sport megalapításában részt vesz, játszott a B.T.C., M.A.F.C., M.U.E. és 33 F.C. csapatában. Atlétikában birkózó, súlydobó, diszkoszvető, győzelmesen fut közép- és hosszútávokat, többszörösen bajnok és rekorder. Volt idő, amikor még a lóversenyüggyel is szakszerűen foglalkozott. Legnagyobb sikereit mint evezős érte el. A Pannónia evezős klub fényes eredményei nevéhez fűződnek. Mint vezérevezős az osztrák és magyar versenyeken verhetetlenül viszi győzelemre klubja csapatát. Új stílust honosított meg, amellyel aztán a magyar evezősök világhírű sikereket értek el. Midőn a versenyzés terétől megvált, mint tréner készítette elő a fiatalabb nemzedéket a futball, evezés és az atlétika különböző ágaiban s hosszú sportaktivitásának tapasztalatait mint sportbíró érvényesítette. Kitűnő elméleti sportember volt, aki mindig megokolta, hogy mit miért kell csinálni. Sokat dolgozott a különböző sportlapokban, írói neve az Allgemeine Sportzeitung révén még Ausztriában is közismert volt. A napi sajtóban először a Pesti Hírlap hasábjain tűnt föl, mikor a londoni olimpiászról írt tudósításait nemcsak a sportemberek várták napról-napra, hanem az egész közönség figyelme a lüktetően élénk sportriportok felé fordult. Gillemot a háború elején Polában jelentkezett szolgálattételre, de onnan áttették a népfelkelő gyalogsághoz, ahol a gépfegyverosztályhoz helyezték és csakhamar oktató tiszt lett. A szerbiai offenzívát vitézül, hősiesen végigcsinálta a Kövess Hadseregben és signum laudissal tért vissza. Majd Macedóniában és Albániában a megszállott területeken állomásozott és csak nemrégiben került a román frontra. Pár éve megházasodott, most halálát özvegye és két kisgyermeke, öreg édesapja, a Budán népszerűen ismert híres rózsakertész, anyja és testvérei siratják. Halála nagy vesztesége az egyetemes magyar sportnak, a magyar sportirodalomnak, kedves személyét sohasem fogjuk elfelejteni.