Címke: színház

Egy apatartási per tanulságai

Sajátos esetet tárgyalt 1916 elején az igazságszolgáltatás fellebbviteli fórumaként működő Királyi Ítélőtábla: egy apatartási pert.
Mindez azért vált érdekessé az ország közvéleménye számára, mert az alperest a budapesti közönség jól ismerte,

Ha Magyarországra jössz, magyarul énekelj!

Az első világháború kitörésekor a Magyar Királyi Operaház éppen 30 éve működött az Andrássy úton: a Bánk bán nyitánya 1884. szeptember 27-én csendült fel abban a kilenc évig készülő épületben, amely ezzel átvette a zenés műfajt a Nemzeti Színháztól.

Előre Istennel!

Furcsa perről számolt be Az Est 1915 februárjában, ami halványan emlékeztet egy 4-5 évvel ezelőtti magyarországi ügyre. Utóbbi esetben a magyar bíróság azért marasztalta el az újságírót, mert keresetlen szavakkal minősített egy márkás hazai bort,

Pesti Hírlap, 1914

„Egy pici csók kellene ám…” – Kálmán Imre és a Vígszínház

A vígszínházi repertoárra nem volt jellemző az operett műfaja, bár az épület elhelyezkedése (eredetileg az újonnan létrehozott külső városrészek közönségének szórakoztatására szánták) és a zenés műfaj látványos sikerei arra ösztönözhették volna a színház vezetését, hogy ezt a műfajt is meghonosítsa falai között.

Pesti Hírlap, 1914

A féllábú díva – Sarah Bernhardt

Az „isteni Sarah” egy Párizsban letelepedett dán kurtizán és egy francia férfi törvénytelen gyermekeként született – Henriette Rosine-Bernard néven – 1844 őszén. Zárdában nevelkedett, de mégsem lett apáca. „Pártfogója”, III. Napóleon császár féltestvére, Morny herceg segítségével

Pesti Hírlap, 1914

Játsszatok!

A katonai behívó nem válogat – megkaphatta azt bárki, aki megfelelt a sorozáshoz szükséges életkori feltételnek. 1914 őszén, mikor már egyértelművé vált, hogy a háborúnak nemhogy levélhullásra, de karácsonyra sem lesz vége, a behívások újabb és újabb csoportokat