Kellemetlen plágiumügy borzolta az angol értelmiségi kedélyeket 1915-ben: Arthur James Andersonnak a Leonardo Da Vinci életéről írt, The admirable painter (A csodálatos festő) című, sok helyen méltatott regényéről kiderült, hogy az csak Dmitrij Szergejevics Mereskovszkij 1896-os
Címke: irodalom
„Csak az ember szakadt ki a süket Istenből” – Babits Fortissimo-botránya 1917-ben
Igazat adhatunk abban John Lukacsnak, hogy 1917-ben kezdődött a huszadik század az USA hadba belépésével, a cári Oroszország összeomlásával és a bolsevik hatalomátvétellel. Babits pályáján is új korszak kezdődött az első világháború éveiben:
„Halálos nagypénteked él tovább és lüktet” – Bányai Elemér, „Zuboly” halála
Ha valaki a Nyugat egykori szerkesztőségi gyülekezőhelyén, a Centrál Kávéház galériájában szemlélődik, a sok íróportré mellett hamar figyelmes lehet egy emléktáblára, melyen rövid Ady-vers hirdeti: „Zuboly, nézz bennünket! / Te szabad hajdúságod / S halálos nagypénteked / Él tovább és lüktet / Ereinkben, valónkban / S mikép te mondtad: Jól van.”
„Kényelmes odújából becsmérlő”, „nem szobatiszta dadogó” – Babits Mihály és a Játszottam a kezével botránya
Talán fel sem tudjuk fogni, hogy Babits Mihály milyen nagy ember volt, és mennyire hálásak lehetünk, hogy tőle olvashatunk. De nem mindig gondolták így: az első világháború alatt háromszor is meghurcolták a költőt, először a Játszottam a kezével című 1915-ös „nemzetgyalázó” szerelmes verse miatt.