Ha a filmesztéta Balázs Béláról van szó, nem is indíthatnánk mással, mint egy filmes hivatkozással. Ha egy Az őrület határánhoz hasonló meditatív művet keresünk a magyar első világháborús irodalomból, az nem lehet más, mint Balázs Lélek a háborúban című „naplója”.
A fiatal Babits Mihályt nemcsak gyomorbántalmak, de szűnni nem akaró rémálmok is gyötörték. Ezeket az élményeit az először 1913-ban, a Nyugatban folytatásokban közölt – Edgar Allan Poe és Sigmund Freud erős hatását mutató – pszichoanalitikus rémregényében, A gólyakalifában írta meg.
Jókai Mór második felesége, a színésznő Nagy Bella akkor került először az újságok „címlapjára”, mikor 1899-ben, húszévesen hozzáment a nála több mint fél évszázaddal idősebb Jókai Mórhoz. A házasság ugyan nem tartott sokáig, hiszen Jókai 1904-ben meghalt, mégis több „gyümölcse” lett a frigynek.
A világháború kitörését követő kezdeti lelkesedés – amely még a Nyugat egyes íróit is magával ragadta, és amelynek keretében egy antológiányi propagandavers született – 1916-1917-ben fokozatosan alábbhagyott a magyar irodalmi életben, bár néha akadtak újabb átmeneti fellángolások, mint az 1916. augusztusi erdélyi román betörés idején.
A dualizmus kori főszerkesztőknek, laptulajdonosoknak és befolyásos politikusoknak kedvelt eljárása volt, hogy legsarkosabb véleményeiket nem a saját nevükkel felvállalt véleménycikkeikben, hanem a saját lapjukba beküldött álneves olvasói levelekben fogalmazták meg. Tisza István ekképp írogatott 1911-ben elindított konzervatív-liberális folyóiratába,
1917 forró nyarának derekán jelent meg Krúdy postakocsi-regényének folytatása, az Őszi utazások a vörös postakocsin. Az író az olvasók kérésének eleget téve folytatta Alvinczi Eduárd és hírlapi kísérője, Rezeda Kázmér történetét.
Az első világháború legfontosabb kulturális hatása az olvasás „demokratizálódása” volt – a háború idején új társadalmi rétegeket hódított meg magának ez a foglalatosság, mivel az eseményeket csak a nyomtatott sajtó segítségével lehetett követni. A tájékozódási kényszer sokakat késztetett arra,
