Ha a filmesztéta Balázs Béláról van szó, nem is indíthatnánk mással, mint egy filmes hivatkozással. Ha egy Az őrület határánhoz hasonló meditatív művet keresünk a magyar első világháborús irodalomból, az nem lehet más, mint Balázs Lélek a háborúban című „naplója”.
Címke: irodalom
„A végsőkig feszíti a néző idegeit” – Megérkezett a mozikba a Gólyakalifa
A fiatal Babits Mihályt nemcsak gyomorbántalmak, de szűnni nem akaró rémálmok is gyötörték. Ezeket az élményeit az először 1913-ban, a Nyugatban folytatásokban közölt – Edgar Allan Poe és Sigmund Freud erős hatását mutató – pszichoanalitikus rémregényében, A gólyakalifában írta meg.
Özvegy Mórné
Jókai Mór második felesége, a színésznő Nagy Bella akkor került először az újságok „címlapjára”, mikor 1899-ben, húszévesen hozzáment a nála több mint fél évszázaddal idősebb Jókai Mórhoz. A házasság ugyan nem tartott sokáig, hiszen Jókai 1904-ben meghalt, mégis több „gyümölcse” lett a frigynek.
Már Szabolcska Mihálynak is elege van
A világháború kitörését követő kezdeti lelkesedés – amely még a Nyugat egyes íróit is magával ragadta, és amelynek keretében egy antológiányi propagandavers született – 1916-1917-ben fokozatosan alábbhagyott a magyar irodalmi életben, bár néha akadtak újabb átmeneti fellángolások, mint az 1916. augusztusi erdélyi román betörés idején.
Ne jöjjön el a szabadkőművesek országa – Rákosi Jenő bírálja a magyarországi „titokban bujkáló szektát”
A dualizmus kori főszerkesztőknek, laptulajdonosoknak és befolyásos politikusoknak kedvelt eljárása volt, hogy legsarkosabb véleményeiket nem a saját nevükkel felvállalt véleménycikkeikben, hanem a saját lapjukba beküldött álneves olvasói levelekben fogalmazták meg. Tisza István ekképp írogatott 1911-ben elindított konzervatív-liberális folyóiratába,
100 éve utazunk a vörös postakocsin
1917 forró nyarának derekán jelent meg Krúdy postakocsi-regényének folytatása, az Őszi utazások a vörös postakocsin. Az író az olvasók kérésének eleget téve folytatta Alvinczi Eduárd és hírlapi kísérője, Rezeda Kázmér történetét.
„Olvasás éhsége lepte meg Magyarországot”– Mindent ellepő ponyvatenger az I. világháború alatt
Az első világháború legfontosabb kulturális hatása az olvasás „demokratizálódása” volt – a háború idején új társadalmi rétegeket hódított meg magának ez a foglalatosság, mivel az eseményeket csak a nyomtatott sajtó segítségével lehetett követni. A tájékozódási kényszer sokakat késztetett arra,