A hátországban élőket a háború első pillanatától foglalkoztatta, hogy mi történik szeretteikkel a fronton és a hadifogságban. A katonáktól kapott levél, tábori képeslap nem csak a szűk család, hanem a közvetlen földrajzi környezet számára is fontos hírértékkel bírt: az illetékesség, azaz a lakóhely alapján történt sorozás révén akik békeidőben szomszédok voltak, a háborúban is azok maradtak – így a „jó egészségben” vagyok híradása többeket is megnyugtatott. A hadifogságból – a cenzúra és esetenként a nagy földrajzi távolság miatt – nehezebben érkeztek meg a hírek, valamint a tábori képeslap előre számozott sorai miatt nem is volt lehetőség hosszas beszámolóra. Ehhez társult még a tábori posta jól-rosszul megoldott működtetése. Ráadásul a legénység nagy százaléka csupán négy vagy hat elemit végzett és az iskolából kikerülve nem feltétlen volt szüksége az írás-olvasás gyakorlására, vagyis ezek az emberek jóval nehezebben szánták rá magukat az írásbeli kommunikációra, mint írástudó társaik.
Látható, hogy az érdeklődés és a kapott hír mennyisége közel sem volt szinkronban, ezt a piaci rést töltötték ki részben a haditudósítások, részben pedig a hadifoglyok életéről szóló beszámolók – már 1915-től kezdve. Így pár koronáért bárki hadi élményekhez juthatott, amit aztán autentikus környezetben is böngészhetett: a pasaréti lövészárokban.

Felhasznált irodalom:
A magyar hadifoglyok élete = Pesti Hírlap, 1916. június 11.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. június 11.
A magyar hadifoglyok élete

Barabás Béla ezzel a címmel írt vaskos kötetet, amely most jelent meg. Ebben a munkában az orosz és az olasz földre került magyar hadifoglyok életét igyekszik festeni, képet nyújtva arról, hogy mily körülmények között élnek és mint bánnak velük. Mindaz, amit följegyez, nem föltétlenül autentikus, mert hiszen sok különféle magánlevél alapján tárgyalja témáját. Ezek a levelek persze nem mindig födik az igazságot és nyilvánvaló, hogy a helyzet teljes képe csakis a békekötés után domborodik ki a maga igazságában. Mindettől eltekintve, a könyv a legérdekesebbek közé tartozik s alighanem nagy közönsége lesz, mert hiszen a hadifoglyok itthon levő családtagjai mohón fognak utána kapni. Az író legrészletesebben a munka fogolytáborokat rajzolja meg és itt válik legszínesebbé. De szól a Szerbiába és az Itáliába került hadifoglyokról is, és sokan csakis az ő munkája nyomán szereznek értesülést arról, hogy véreik mint élik a távolban világukat. A könyvnek igen nagy előnye, hogy ez idő szerint még az egyetlen, amely az összehordott adatok alapján hadifoglyainkról szól és hogy a gondosabban megírtak közé tartozik. Ára három korona.