Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1917 végén már egymást érték a bérrendezést követelő munkabeszüntetések. A háborús infláció mindenkit érintett, a kávéházi pincérektől a gyári munkásokon át a közhivatalnokokig mindenki magasabb bérért harcolt.
1918 januárjában ez a hullám a budapesti Operaházat is elérte: alkalmazottai 120 százalékos béremelést követeltek – így az állami színházról az egy hónappal korábbi botrány után januárban ismét cikkeztek a lapok.
Az Est 1917 decemberében számolt be a színházban tapasztalt jegyárusítási visszaélésekről: óriási volt a jegyek iránti kereslet, jóllehet azok jelentősen drágultak a korábbi árakhoz képest. A jegyüzérkedésről gróf Bánffy Miklós, az állami színházak főigazgatója nyilatkozott, s elmondta: „Az Operaház jegyeinek árusítása körül tapasztalt rendellenességekről már régóta tudomásom van. Hetek óta figyeljük a vasárnapi jegyárusításokat és egy idő óta felkérésemre Bockelberg rendőrfelügyelő volt jelen vasárnaponként az elővételi pénztárnál.” A vizsgálat végül eredményre vezetett: a rendőrség kihágás miatt hatósági eljárást, az Operaház pedig az üzérkedés miatt fegyelmi eljárást indított egy portás ellen. Bánffy kijelentette: „Általában szigorú rendelettel tiltottam meg az Operaház minden alkalmazottjának a jegyekkel való foglalkozást és ez a rendelkezés a mai naptól kezdve az Operaház összes pénztárainál feltűnően kifüggesztve is olvasható.”
A Monarchia túlsó felében, Bécsben már októberben kiéleződtek a konfliktusok. Az Est 1917. október 28-án számolt be a bécsi színészek fizetésemelési követeléseiről. Az osztrák fővárosban a magánszínházak alkalmazottai gyűltek össze, hogy „megbeszéljék sanyarú helyzetüket”. „Megvitatták a módokat és az eszközöket, hogy miképpen érvényesítsék igényeiket. Egy indítvány egyenesen sztrájkra szólította fel nemcsak a magán-, hanem az állami színházak valamennyi alkalmazottját is, ha a fizetésemelést megtagadják” – írta a lap.
Felhasznált irodalom:
Fizetésrendezési mozgalom az Operaházban = Budapesti Hírlap, 1918. január 11.
A bécsi színészek fizetésemelést követelnek = Az Est, 1917. október 28.
Gróf Bánffy az operaházi jegyárusításról = Az Est, 1917. december 2.
A kávéházi pincérek 70 koronás bérminimumot kérnek = Az Est, 1917. december 29.
Fővárosi alkalmazottak a városházi szociálpolitikáról = Az Est, 1918. január 2.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Budapesti Hírlap, 1918. január 11.
Fizetésrendezési mozgalom az Operaházban
Jelentettük már a múlt alkalommal, mikor az Operaház vezetősége tervbe vette a helyárak harmadszori emelését, hogy a színház személyzete körében mozgalom indult meg az eredeti fizetések visszaállítására. Fölösleges arról szólanunk, hogy a drágaság mily nyomasztóan nehezedik kivált a szerényebb fizetésű tagokra, csupán arra utalunk, hogy míg tavaly a legdrágább hely volt földszinten 9.20 korona, addig ma a legolcsóbb hely ugyanannyi. Tehát a színház bevétele a békeidőbeli bevételnek több mint kétszeresére emelkedett, ellenben a fizetések a háború előttinek több mint felére redukáltattak. Az Operaház személyzete folytonos kérésére mindig csak kitérő választ kapott, most azonban megelégelte a várakozást és követve a Nemzeti Színházbeliek példáját, energikus akciót indított 120 százalékos fizetésemelés érdekében, melyet fokozatosan remél elérhetni.
