Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Szeptemberi vakáció

Boldogok lehettek 1916 szeptemberének diákjai, hiszen a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének értelmében a tanévük nem szeptember 1-jével, hanem egy hónappal később, október elején kezdődött. A hírt közlő Pesti Hírlap szerint azért, mert a közlekedés és a tanulók élelmezése nehézségekbe ütközött „egyes iskolai központokban”. Sőt, a lap odáig ment, hogy a szülői gondoskodást mindenek elé helyezte, amely nélkül a gyermek „testileg károsodik”. Ez az indoklás furcsának tűnhet, már csak azért is, mert a rendelet nem terjedt ki az elemi iskolásokra és az ipari tanoncokra sem, illetőleg a hosszabb vakációt kiváltó helyzet mit sem változott októberben, ráadásul ekkor már a tantermek fűtését is biztosítani kellett.
Hogy mi lehetett valójában a rendelet hátterében, arra több válasz is lehetséges: az iskolák tornatermeinek nagy részében a nyári vakáció idején hadikonyhák működtek, illetve a tanítók jelentős hányadát ekkor már rég behívták a népfelkelő gyalogezredek kötelékeibe…

Felhasznált irodalom:
Az iskolai szünidők meghosszabbítása = Pesti Hírlap, 1916. szeptember 3.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. szeptember 3.
Az iskolai szünidők meghosszabbítása

Általános óhajnak tett eleget a vallás- és közoktatásügyi miniszter ma kiadott rendeletével, amellyel az idei tanév megnyitását valamennyi középfokú tanintézetben és polgári iskolában október elsejére elhalasztotta. Többször rámutattunk, hogy milyen nehézségekbe ütközik ezekben az időkben a tanuló ifjúság utaztatása és az élelmezése az egyes iskolai központokban. A vidékről a fővárosba, vagy a faluról a megyei központba kerülő gyerek ezeken a helyeken nem részesülhet abban gondozásban, amelyet otthon a szülői háznál élvez, és így testileg károsodik. A szünidő meghosszabbítása most már csak azért praktikus, mert az iskolákat a menekülők rendelkezésére lehetne bocsátani addig is, amíg másként gondoskodnak róluk.