Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A cári Oroszország – nem függetlenül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésében betöltött szerepétől – többnyire az elnyomás és elmaradottság színtereként élt a magyar köztudatban. Ez egyúttal megfelelt az európai mentális térképen betöltött helyének is, Tovább...
Az első világháború emlékezete Jean Jaurès-t őrizte meg a „világbéke mártírjaként”, azonban 1914-ig nem Jaurès, hanem a ma már szinte teljesen elfeledett Gustave Hervé (1871–1944) számított a nemzetközi antimilitarista mozgalom Magyarországon legtöbbet méltatott alakjának. Tovább...
A miniszterelnök is megelégedéssel nyilatkozott a munkásokkal való hosszú, beható eszmecseréről, akik értelmes, komoly emberekhez illő módon adtak értékes információt és vetettek föl olyan kérelmeket és javaslatokat, amelyek során bizonyára fog lehetni pozitív eredményt is elérni [sic!]” Tovább...
Az I. világháború sokat tett a nők emancipációjáért, mindenekelőtt azzal, hogy kikényszerítette a nők tömeges munkába állítását, amelynek eredményeképpen a nőkre egyenlő(bb) félként tekint(het)ett a társadalom. Tovább...
Ha az első világháború női vonatkozásáról beszélünk, általában mindenkinek a már-már közhelyszerű hívószó jut eszébe: a „nők térfoglalása”. Térfoglalás a felsőoktatásban, a munkahelyeken (legyen az gyár vagy hivatal), térfoglalás az utcán – itt a női kalauzokra, bérkocsisokra és utcaseprőkre gondoljunk. Tovább...
1916 októberében a zenerajongóknak igazi csemegében volt részük: a Zeneakadémián Dohnányi Ernő zongorajátékában gyönyörködhetett a nagyérdemű. Igaz, hogy csak „két Schubertet és két Schumannt” játszott, de a másnapi kritikák szuperlatívuszokban dicsérték a Pozsonyban született művészt. Tovább...
Az erdélyi menekültek megsegítése valóságos mozgósítási hullámot indított el a társadalomban. A labdarúgó szövetség sem akart mindebből kimaradni, így az október 1-jén, az Üllői úti pályán játszott magyar-osztrák labdarúgó mérkőzés bevételének felét erre a célra ajánlotta fel. Tovább...