Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
És, amely nő ily szoknyába jár, Előbb-utóbb egész biztos el fog bukni, Hogyha eddig el nem bukott már..." Így hangzott az ismert kuplé Gyárfás Dezső tolmácsolásában még az 1910-es években. Tovább...
I. Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halála és IV. Károly király trónra lépése napokig uralta az újságok címlapjait. A Pesti Napló azonban mégis megtalálta a módját, hogy egy kicsit bulvárosabb hírrel színesítse az egyhangú hírfolyamot. Tovább...
„Minél kisebb az ország, annál hosszabb a himnusza. Angliáé a legrövidebb, San Marinóé a leghosszabb”írta Ady Endre a párizsi noteszében. Bár egy himnusz valóban sokat elárul egy nép kultúrájáról, karakteréről és komplexusairól, a Magyarország 1916. november 15-i számában közölt rövid hír Tovább...
„A Tett egy új folyóirat, amelyet fiatal írók indítottak és pedig tehetséges írók, akik a szavak erejét érzik” – így üdvözölte a Népszava 1915 novemberében a Kassák Lajos által szerkesztett lap elindulását. Az antimilitarista, igényes és bátor hangú folyóirat azonban nem jelenhetett meg sokáig. Tovább...
100 éve, 1916. november 21-én halt meg Ferenc József. Erre emlékezve egy négyrészes cikksorozatot indítottunk, amelyben különböző nézőpontokból idézzük fel a császár és király életét és uralkodását. A harmadik részben a Kaiser szalámi arcának személyiségét fektetjük a történetírás kanapéjára. Tovább...
A Rózsavölgyi Zeneműboltot a budapesti Szervita téren minden operabarát ismeri. A céget 1850-ben alapította a zeneszerző Rózsavölgyi Márk fia, Gyula és társa, Grinzweil Norbert. Az üzlet hamar virágzásnak indult, a cég 1883-ban megkapta a „Császári és királyi udvari mű- és hangjegy-kereskedői” címet Tovább...
Árdrágítók, mesterkedők, csaló hadiszállítók leleplezése – jórészt ez szerepelt a Pesti Napló bűnügyi rovatában a háború alatt. A sok civil között aztán időnként felbukkantak hivatali visszaéléssel gyanúsított hatósági közegek is. A határhoz közeli Máramarossziget ideális helyszín volt Tovább...