Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Kevés ellentmondásosabb megítélésű szereplője van a magyar irodalomtörténetnek, mint Balázs Béla (1884-1949). A magyar közönség főleg onnan ismerheti Kodály Zoltán egykori Eötvös Collegium-beli szobatársának nevét, hogy Bartók Béla az ő mesejátékaiból írt operát és balettet az 1910-es években: Tovább...
1916. december 6-án a központi hatalmak elfoglalták Bukarestet, azaz lényegében legyőzték Romániát, majd alig egy héttel később közös békejegyzékben fordultak – az Egyesült Államok közvetítésével – az antant államaihoz. Tovább...
„Herczeg Ferenc biztos vezéri képességgel tartja az első helyet az új magyar irodalomban is. Szellemének fénye, művészetének emelkedettsége, mesemondásának közvetlensége, előadásának fordulatossága Az arany hegedű című regényében a befejezettség ormán csillogtatja ezt a modern remekírónkat. A legszebb estéjét tölti el Az arany hegedű társaságában” Tovább...
Kassák Lajos 100 éve indította el Ma című folyóiratát (1916–1925), a magyar avantgárd legjelentősebb műhelyét – de milyen volt a magyar baloldal viszonya Kassák törekvéseihez, mennyire fogadták be a „munkásköltőt” a munkásmozgalomban? Tovább...
A központi hatalmak a háború kezdetétől fogva számítottak az orosz birodalomban élő lengyelek támogatására. Azt azonban hosszú ideig nem tudták eldönteni, hogy milyen politikai berendezkedést ajánljanak számukra, hiszen a felosztások előtti Lengyelország helyreállítása Németországtól Tovább...
A konzervatív Budapesti Hírlap sose volt a magyarországi feminista mozgalom lelkes támogatója, az 1916. december 10-i számban azonban fokozott kritikával illették a „feminista csodabogarakat”, amiért a Feministák Egyesülete a politikai pártok elnökeihez eljuttatott jegyzékében Szerbia megszállása ellen tiltakozott. Tovább...
„A székesfőváros a mulatságok és szórakozások, valamint a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.) után a jelen szabályrendelet értelmében népjóléti és szegényügyi célokra fordítandó községi »vigalmi« adót szed.” E szavakkal kezdődött Tovább...
