Bukovina, amely Ciszlajtánia legkeletebbi, egyúttal az Orosz Birodalommal határos területe volt, szintén hadszíntérré vált 1914-ben. A tartomány székhelye, Csernyivci (magyar nevén: Csernovic, németül Czernowitz) a háborús jelentések mindennapos vendége lett.
A háború első időszaka kiábrándító volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege számára: 1914-ben vereség Szerbiában, illetve az oroszokkal szemben Galícia elvesztése, majd 1915 márciusában – a sikertelen felmentési kísérletek után
A Tábori Újság megjelenéséről adott hírt Az Est 1915 februárjában, amely – a soknemzetiségű Monarchia etnikai viszonyainak megfelelően – nemcsak németül és magyarul, hanem cseh, lengyel, rutén, román és szerbhorvát nyelven is megjelent.
Bizonyára már mindenkit ért olyan kellemetlen élmény, hogy harapáskor beszakadt az olcsó vizes zsemle teteje, mert a ropogósra sült barna burok alatt jó adag levegő leledzett egy vékony fehér tésztaágyásban. Megnyugtathatunk mindenkit,
1915 márciusa (is) az élelmiszerellátás kérdéseiről szólt. A hadszíntér legnagyobb (negatív) szenzációja ekkor Przemyśl erődjének eleste, amelynek elsődleges oka a több hónapos körülzárás következtében fellépett élelmiszerhiány és a belőle fakadó éhínség volt.
Havi kulturális ajánlatunk csupán szemezget abból az óriási kínálatból, amit a centenáriumi évforduló kapcsán kínálnak a közgyűjtemények, a színházak vagy a mozik.
A Monarchia hadserege 1915 januárjában kétségbeesett vállalkozásba kezdett. Az orosz hadsereg 1914 végére lerohanta Galícia nagy részét, körülzárta Przemyśl erődjét és sikerült betörnie Magyarországra. Bár Przemyślt egy ízben sikerült felmenteni, 1915 elejére az ismét gyűrűbe zárt erőd helyzete egyre kétségbeejtőbb lett.
