A háborús hírek rutinos olvasói 1918-ban már tudhatták, hogy ha egy eseményről egy magyar lap egyetlen cikket vagy cikkecskét hoz le, és címében is csak annyit árul el, hogy olasz, francia vagy angol hivatalos jelentésről van szó, akkor valamilyen baljós hír érkezhetett a frontokról. Nem volt ez másképp 1918. június 16-án sem, Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia 140-150 ezer katonája halt meg, esett fogságba vagy sebesült meg teljesen értelmetlenül az 1918. június 15. utáni napokban Észak-Olaszországban, a Piave mentén. Az osztrák–magyar seregek utolsó világháborús támadása több okból omlott össze: az egyik fő tényező a hátország felbomlása volt. Tovább...
A Népszava 1918. június 15-i száma szerint „a svájci kormány sürgősen be akarja vezetni a légi postaszállítást, amely az antant-országokban oly jól bevált és ez ügyben már folynak a tárgyalások a kormány s a katonai vezetőség között”. A lap szerint Anglia és Hollandia már megegyezett a két ország „légi postaközlekedése ügyében”. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések Tovább...
Száz évvel ezelőtt, 1918. május 31-én feministák támadták le a parlamentből távozó miniszterelnököt, Wekerle Sándort, hogy miért utasították el a választójogi bizottságban a nők szavazati jogáról szóló javaslatot. Wekerle azt ígérte, módosító javaslatot nyújtanak majd be, Tovább...
Borzalmas tragédiáról, több áldozatot követelő lövöldözésről számolt be 1918. június elsején a Népszava. Az Országos Hírlaptudósítóra hivatkozva írta meg, hogy Bajmokon, a Bács megyében lévő településen, pontosabban a község környékén lévő tanyán gyilkosság történt. Tovább...
Óbudán a Kisfaludy Színházban zsúfolt nézőtér előtt játszották a „Királynőm, meghalok érted!” című színdarabot, amelyben Baróti László színész egy százados-hadbírót alakított: „nagy szigorúsággal” vezette a hadbírósági tárgyalást. Ám egyik jelenése végén a kulisszák mögé ment, s ekkor a katonai rendőrség egyik őrjárata az igazolványait kérte. Tovább...
1918 áprilisára–májusára a Monarchia tartalékai végképp kezdtek kifogyni. Nemcsak élelemről, anyagi erőkről, hanem emberekről volt szó. És főleg: lelki tartalékokról – lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek, szervezkedtek a munkások. Tovább...
A nők társadalmi helyzetének megítélése sokat változott az első világháború alatt, különösen a munkaerőpiacon betöltött szerepük értékelődött fel – mindez azonban nem jelentette azt, hogy fizetésük és megbecsülésük is nőtt volna ezekben az években. A telefonközpontban dolgozó, nyilvánvalóan túlterhelt munkatársak nem tudtak robotokhoz hasonlóan dolgozni, Tovább...
1918 Oroszországát a polgárháború, a fehérek és vörösök küzdelme jellemezte, ugyanakkor a baloldali erők sem voltak ekkor még egységesek: a bolsevikokon kívül az eszerek, a szociálforradalmárok is aktívak voltak. A bolsevik hatalomátvétel után Lenin szétzavarta az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Móricz Zsigmondot realista prózái, a paraszthősök, a falvak és a vidék világának ábrázolása tette ismertté. A háborús évek alatt haditudósítóként is dolgozó Móricz írásait rendszeresen közölték a fővárosi hírlapok. A Pesti Hírlap 1918. május 26-i száma azt az esszéjét hozta le, amelyben egy tragikus sorsú idős „úrinőt” jellemez Tovább...
Finnország 1917 végén kiáltotta ki függetlenségét, amelyet a szovjet-orosz kormányzat is elismert ugyan, de aztán 1918 januárjában véres polgárháborúba süppedt a fiatal ország. Utólag visszatekintve ez nem egyszerű polgárháború volt, hiszen a vörösök oldalán a szovjet-orosz erők, Tovább...