A Népszava 1918. augusztus 14-én arról adott hírt, hogy Debrecenben, „a város legnagyobb bérházában, az Iparkamara palotájában a harmadik emeleten levő lakásokat ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták”. A hírből a betöréses lopás (merthogy inkább erről volt szó) részletei is kiderültek. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„Közel hat évtizeden át védekezett a váddal szemben, hogy maszkjai alatt nincsen arca s csak elképzelt hősi szerepeket alakít. Szemére vetették, hogy Petrarca dicsőségét sóvárogván pajzsra emeltette magát a Capitoliumon, alázatában Szent Ferenc köntösébe burkolózott, pompában túl akarta szárnyalni az il Magnificót, Tovább...
„Schwarzer Tag des deutschen Heeres”, a német hadsereg fekete napja – Erich Ludendorff, a birodalom (egyik) fővezére jellemezte így 1918. augusztus 8-át. Pedig ez a nap csak kezdete volt annak a német hadtörténetben száznapos offenzívának nevezett támadássorozatnak, Tovább...
1918 júliusában és augusztusában a közellátás olyannyira romlott, az alapvető élelmiszerek hiánya oly mértékben fokozódott, hogy több vidéki településen is zavargásokra került sor. Döntően a sorban álló vagy még sorban sem álló (mivel nem volt miért várniuk) nők tüntetései, akciói keltettek pánikot a helyi vezetőkben. Tovább...
„Az Associated Press jelentése szerint a kubai képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a kubai köztársaság rendes sorkatonaságot és önkéntes ezredeket fog az entente-nak a nyugati frontra való küldésére felajánlani” – írta a Világ 1918. augusztus 7-én. Tovább...
Elfogadta a román képviselőház a „zsidótörvényt” – írta 1918. augusztus 3-án a Népszava. A XX. században néhány évvel később hozott, többek között jogkorlátozással, vagyonelkobzással járó törvényekkel szemben Romániában 1918 augusztusában a zsidóság egyenjogúsítására hoztak törvényt. Tovább...
Árszabályozás, ármaximálás, árukorlátozás és jegyrendszer – mindez az első világháború végére megszokottá vált a központi hatalmak országaiban, így Németországban, Ausztriában és Magyarországon is. A nyersanyagok elosztását, a szolgáltatások igénybevételét szabályozta az állam, mintát adva Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
II. Miklós orosz cárt és családját száz éve, 1918. július 17-én ölték meg Jekatyerinburgban. A történteket azóta sem sikerült pontosan rekonstruálni, a kivégzés körülményeiről és annak elrendeléséről egymásnak ellent mondó információk állnak rendelkezésünkre. Tovább...
A felvidéki városok zöldséghiányáról számolt be 1918. július 28-án a Pesti Napló. A felvidéki városokon olyan településeket értett, mint Miskolc, Eger, Gyöngyös, Losonc, Kassa és Eperjes. A fő problémát az újság abban látta, hogy ezek a városok – pontosabban polgáraik – képesek ugyan a saját szükségleteikre zöldséget termeszteni, Tovább...
Egy, a magyar kormány minisztertanácsa előtt fekvő előterjesztésről adott hírt 1918. július 26-án a Világ. A kereskedelemügyi miniszter, a németbarátságáról ismert, frissen bárói rangot kapott Szterényi József, aki jelentős befolyással bírt nemcsak a magyar kormányban, hanem az egész Osztrák-Magyar Monarchiában is, Tovább...
1918 júliusára a közlekedési helyzet katasztrofálissá vált Budapesten. Az omnibuszok forgalmát már korábban korlátozták, a villamosbalesetek száma elképesztő mértékűre emelkedett a magyar fővárosban. Ennek oka (részben) az volt, hogy a villamos vált a fő közlekedési eszközzé. Tovább...