Mint arról már több alkalommal szó volt, a háborús ellátási nehézségek hatására előre haladt a korporatív és szakmai szervezetek alapítása. Ezek akár saját erejükre támaszkodva, akár állami hátszéllel, de mindenképp jobb lehetőségeket kínáltak tagságuknak az áruk beszerzésében. Tovább...
„Azt hiszem, hogy megegyezik nézetünk e ponton. / Legfontosabb, hogy legyen egy frontszínház a fronton. / Én bizony a tehetségem itthon már nem rontom, / Művészetem a hazának szent oltárán ontom. /  S mert leginkább azt kívánja a harctéri helyzet, / Csukaszürke selyemtrikót több párat beszerzek. Tovább...
Hosszabb cikkekben foglalkoztunk már II. Vilmos németországi és magyarországi kultuszával, melyek a német császárt az életét a világbékéért áldozó politikusként és az antant gonosztevőit leleplező „Sherlock Holmes”-ként aposztrofálták trónra lépésének 25. (1913) és 30. évfordulóján (1918). Tovább...
A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesületének, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Körnek (1908–1919) a történetét két korszakra választja szét az első világháború kitörése. Míg az első, „nagy” korszakot az antiklerikalizmus jellemezte, az 1914 utáni „kis” korszakot az antimilitarizmus. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A nők foglalkoztatása a háború első évétől kezdve ugrásszerűen emelkedett, ahogy erről már több posztban is írtunk honlapunkon. Az addig szokatlan munkakörökben – villamoskalauzként, utcaseprőként, állatkerti gondozóként – feltűnt nőkről a hírlapok is rendszeresen beszámoltak. Tovább...
Az 1916-os kisebb adóreform nyomán 1917-ben készültek el az első jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó-bevallások. A bevallásra kevesebb mint egy hónap állt rendelkezésre, a hivatal pedig „rendkívül készségesen” – a mai adózók számára is ismerősen – viselkedett. Tovább...
Különös módon a legnehezebb, háborús időkben csökken az öngyilkosságok és növekszik a születések száma. John Lukacs ezt az emberi létezés alapvető irracionalitásával szereti magyarázni, tudniillik hogy az emberek a halál fenyegető közelsége esetén választják az életet. Tovább...
Forradalom? – ez volt a Budapesti Hírlap 1917. március 13-i vezércikkének a címe, és ezt a kérdést boncolgatta az aznapi magyar sajtó is, azaz mi történt, mi történik Oroszországban. Még az antant sajtóügynökségnek visszafogott és rövid tudósításaiból is kitűnt, hogy rendkívüli események zajlanak Pétervárott, Tovább...
„A svábhegyi fogaskerekű vasút mélylátású igazgató urai belátták, hogy Pesten már csak az ő járművükön van még dohányzási engedély, 'mire minden tudósítás vagy megokolás nélkül beszüntették. 18 éve lakom fenn, eddig mindig lehetett dohányozni (a kocsi első részén),  Tovább...
A Pesti Napló 1917. január 23-i számában rövid közlemény tudósított arról, hogy február elején a „Romániában érdekeltek központjának” képviseletében háromtagú delegáció utazik Bukarestbe, ahol a magyar „közgazdasági érdekek” képviseletéről tárgyalnak az illetékesekkel. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Várakozással teli hírt közölt 1917. március 2-án a Pesti Hírlap. A cikkíró kíváncsisága Tompa Mihály irodalmi hagyatékára irányult, aki lepecsételt iratköteget hagyott élete végén a premontreiek jászói rendházában azzal a kikötéssel, hogy az csak halála után 50 évvel bontható fel. Tovább...