1917. október 20-án megálltak a villamosok Budapesten, de a megszokottól eltérően nem a túlzsúfoltságból eredő akadály vagy baleset, és nem is az egyre romló műszaki állapotú kocsik miatt – aznap jól szervezett tiltakozásra került sor. „Szombaton este pontban 7 órakor megállott a főváros vérkeringése: Tovább...
1914 augusztusát a háborús lelkesedés jellemezte – hogy a propaganda hatására-e vagy sem, mindenki döntse el maga. A katonák mindenesetre „Éljen a király!” feliratú vagonokban indultak a frontra, talpig virágban, amit a szintén lelkes, őket búcsúztató hölgyközönségtől kaptak. A virág elhervadt, Tovább...
Ha egy üzlet beindul, és az állami beavatkozás sikeresnek bizonyul… – gondolhatták a Pesti Napló 1917. október 16-i számának olvasói, amikor a 7. oldalhoz értek, ahol Buday Dezső jogászprofesszornak, a kecskeméti jogakadémia igazgatóhelyettesének a Nemzetvédő Szövetség ülésén tartott előadásáról számoltak be. Tovább...
Az I. világháborús katasztrófa mind az 1919 után kiépülő ellenforradalmi berendezkedés, mind az 1945 után a hatalmat fokozatosan megszerző Magyar Kommunista Párt (MKP) legitimációjában fontos szerepet játszott. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Jókai Mór második felesége, a színésznő Nagy Bella akkor került először az újságok „címlapjára”, mikor 1899-ben, húszévesen hozzáment a nála több mint fél évszázaddal idősebb Jókai Mórhoz. A házasság ugyan nem tartott sokáig, hiszen Jókai 1904-ben meghalt, mégis több „gyümölcse” lett a frigynek. Tovább...
A korai háborús évek „slágere”, az élelmiszerhiány 1917-re kezdett „veszíteni népszerűségéből”. Persze ezen a téren sem javult a helyzet, csakhogy közben egyre égetőbbé vált az áruhiány egyéb területeken, így pl. a ruhaneműk esetében is. Ezek kapcsán ráadásul a kormány kevésbé hatékonyan lépett fel Tovább...
Jó ötlet-e, ha egy újság akkor indít előfizetési kampányt, amikor emelkedik a lap ára? És úgy, hogy azzal „büszkélkedik”, hogy milyen sok fehér, üres hely van a lapban? Ráadásul akkor, amikor a potenciális előfizetőinek jó része szegény? Tovább...
Nem látta többé szívesen a főváros az „idegeneket” 1917 őszétől, ezért „kiszorításuk” érdekében belügyminisztériumi rendelet született, amely a hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgárok ellenőrzéséről és szabad mozgásuk korlátozásáról szólt. A rendelet lényegében nem írta felül az 1903. évi V. törvénycikket, amely egyrészt előírta, Tovább...
Sírva áll meg minden üzem, / Még az ég is mintha rína, / Oh jaj, Kína hadat üzen, / Oh jaj, hadat üzent Kína. / Jön ellenünk száz csodával, / Szeges tornyú pagodával, / Kövér bálványok sorával, / Buddha bűvös potrohával.” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a női tisztviselők 1917 májusában sikerre vitték sztrájkjukat a Foncière Biztosítónál, ahol munkabeszüntetésükkel fizetésemelést értek el. Sorstársaik sikerén felbuzdulva, 1917 augusztusában a Weiss Manfréd csepeli lőszergyárának tisztviselőnői követeltek magasabb bért – eredményesen. Tovább...
A magyar gazdasági elit terveiben komoly szerepet szánt az Oszmán Birodalomnak. Bár a lehetőségek nagyobb részét a német érdekeltségek kapták, számos olyan piaci rés volt, ahol a magyarországi vállalkozások vagy intézmények rúghattak labdába. Ennek tükrében talán nem is volt igazán elkeseredett a Pesti Napló Tovább...