A magyar kormány egyre konzervatívabb irányba tolódott a világháború utolsó évében, és igyekezett korlátozni az erősödő munkásmozgalmat. Ennek ellenére a szociáldemokrata párt központi lapjának, a Népszavának 1918 tavaszán sikerült elérnie,  Tovább...
1918. május 7-én Bukarestben aláírták a különbékét a központi hatalmak és Románia között. Az egyezmény nem sokáig volt hatályban, egyetlen tartós(abb) eredménye az volt, hogy Románia és Besszarábia egyesülését elismerte Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó hónapjaiban az ott élő nemzetiségek szinte önálló életet éltek, beleértve a magyarokat és székelyeket, vagy cseheket és horvátokat is. 1918 májusában a későbbi miniszterelnök, Bethlen István elnöklete alatt, illetve József főherceg védnökségével például gyűjtést rendeztek az erdélyi gyerekeknek – persze elsősorban a „székely gyermekeknek”. Tovább...
Az egyén jelentéktelenségét hangsúlyozta a Népszava vezércikke Marx születésének századik évfordulóján, 1918. május 5-én, majd a cikkíró mégiscsak Marx személyét kezdte dicsőíteni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ünnepségének szónoka, Tovább...
Németországot és az Osztrák–Magyar Monarchiát az antantnál sokkal jobban sújtotta az első világháború, különösen, ha a gazdasági hatásokat nézzük. Ezt a legszemléletesebben a disznózsír árának alakulásán mérhetjük le: Tovább...
A szovjet-orosz történelem utólag nehezen rekonstruálható – a korabeli olvasóra Pétervárról, majd Moszkvából egyaránt az 1917-es februári forradalom óta záporoztak a hírek és álhírek. A bolsevik hatalomátvétel után a hírek még zavarosabbak lettek, de az nyilvánvaló volt, Tovább...
Az első világháború alatt előfordult, hogy katonatisztek nem bizonyultak méltónak rendfokozatukhoz és köztörvényes bűncselekményeket követtek el. Ilyen eset gyanítható annak az újságcikknek az alapján, ami a Népszavában jelent meg 1918. május 15-én. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Vízhiány miatt a városi hatóságok nem locsolták az utcákat 1918 tavaszán, így a Pesti Hírlap a várost ellepő porra panaszkodott április 30-i kiadásában. S még ha csak „ellepte volna” a várost: a lap szerint a „terjengő porfelhők az emeletes bérházak tetejéig is fölemelkednek”, s a házmesterek csak tovább kavarják a piszkot, mert locsolás nélkül söprik az utcát. Tovább...
Az Országos Népoktató Egyesület 1918 májusában ingyenes ipari tanfolyamot indított, amelyen „részt vehetnek hadbavonultak női hozzátartozói”. A tanfolyamon elsajátítható szakmák között volt a fényképészet, a ruhavarrás és -szabás, a nőikalap-készítés, a konyhakertészet és a baromfitenyésztés. „A hadiözvegyeket és leány árvákat a hathónapos tanfolyam tartama alatt Kirchner Hermann altábornagy, a Hadsegélyző Hivatal vezetője Tovább...
Abszurd hír érkezett 1918 májusában: a Világ című lap írta meg, hogy a hadseregnek szüksége volt egy állatkísérlethez egy majomra, ezért a pesti állatkert igazgatójához fordultak segítségért. Lendl Adolf a modern állatkert megálmodója mentőötletével elkerülte, hogy kedvenc állatai Tovább...
A finn polgárháború közvetlenül az ország függetlenségének kikiáltása és Szovjet-Oroszország általi elismerése (lásd korábbi cikkünket 1917 decemberéről) után tört ki 1918 januárjában. Májusra – miután a Pesti Hírlap április 5-i híre szerint német csapatok szálltak partra Finnországban – a fehérek győzelmével ért véget az összecsapás-sorozat. Tovább...
1918 tavaszán a német hadsereg utolsó támadássorozatát indította az antant ellen. Az első nagy rohamnak, a március 21-én induló „Michael” vagy „Szent Mihály” offenzívának volt még talán a legnagyobb esélye, hogy tényleg térdre kényszerítse a nyugati hatalmakat, de ez az esély gyorsan elillant. Tovább...