Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország Tovább...
1917 júliusában a bíróság három és fél évi börtönbüntetésre és 14 ezer korona pénzbüntetésre ítélte Fődi Emil budapesti tisztiorvost. Emellett bő egy évvel korábbi letartóztatása alkalmával 160 000 korona készpénzt is lefoglaltak a lakásán, amit szintén nem kapott vissza. Fődi perét, Tovább...
A Német Birodalom 1917-re olyan kimerültségi szintre jutott, hogy nemcsak a múzeumok és egyéb közintézmények fűtését vagy a fényreklámokat kellett leállítani a szénhiány miatt, de a legalapvetőbb eszközök pótlása is egyre nagyobb gondot okozott. A hadsereg igényeit viszont ki kellett elégíteni, Tovább...
Tisza István bukása, majd Esterházy Móric miniszterelnöki kinevezése nyomán hirtelen felélénkült a vidéki politikai élet is a háborús Magyar Királyságban. Addig a politikát alapvetően az esetleges országgyűlési időközi választások jelentették volna, bár  Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1917. július végén – augusztus elején szokatlanul magasra kúszott a hőmérő higanyszála a fővárosban. Állandósult a 37-38 fokos meleg, amit a lapok nemes egyszerűséggel „tűrhetetlen kánikulának” aposztrofáltak. Olvadt az aszfalt, beleragadtak a cipősarkak, minden és mindenki enyhülésre áhítozott – Tovább...
Nyilván nem lep meg senkit, hogy a háború a sörfogyasztókat sem kímélte. Az árpa takarmányként való felhasználása és a rossz termések miatt a sörkészítésre fordítható mennyiség csökkent, miközben a kereslet megmaradt. Nem csoda tehát, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1917 forró nyarának derekán jelent meg Krúdy postakocsi-regényének folytatása, az Őszi utazások a vörös postakocsin. Az író az olvasók kérésének eleget téve folytatta Alvinczi Eduárd és hírlapi kísérője, Rezeda Kázmér történetét. Tovább...
A magyarságtudomány, vagyis a „hungarológia” atyjának tekintett, sajnálatosan fiatalon elhunyt nyelvész, Gragger Róbert (1887–1926) már harminc éves korára az egyik legjelentősebb magyar kultúrdiplomatává nőtte ki magát. A gonosz pletykák szerint ebben homoszexualitása és a nála egy évtizeddel idősebb porosz kultúrpolitikussal, Tovább...
„Újabban sűrű panaszok érkeznek a rendőrségre, hogy a piacokon, csarnokokban és egyéb elárusító helyeken a kofák és árusok a vásárlóközönséggel szemben tűrhetetlen durva modort és tiszteletlen viselkedést tanúsítanak és a rendkívül nagy drágaság, magas árak és élelmiszerhiány következtében amúgy is izgatott és nyomott hangulatban  Tovább...
1917 nyarától Budapesten az élelmiszerhiány olyan kritikus mértéket kezdett ölteni, hogy a jegyre kapható árukért történő sorban állás az egyik legfőbb közéleti problémaként jelent meg a lapokban – jogosan, hiszen valóban feszültségforrás volt. Tovább...
Áttekintésünk második részét az első világháború alatti vallásos felbuzdulás ismertetésével zártuk, amellyel együtt – különös ellenmondásként – csökkent a pápa presztízse. Ennek oka az volt, hogy XV. Benedek pápa (1914–1922) semlegességre igyekezett törekedni, ami azonban Tovább...