Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Trianonban aláírt békediktátum előtt már hatalmas területeket foglalt el a Magyar Királyság területéből a román és az új csehszlovák állam. Az alábbiakban az első világháború végétől Trianonig, azaz 1920. június 4-éig tekintjük át – vázlatosan – az érdekesebb eseményeket, Csehszlovákia megalakítását és a román „egyesítést”. Tovább...
Az első világháború befejeződése, 1918 novembere után Magyarország számára nem jött el a béke. Komoly harcok 1919-ben főleg a csehszlovák és a román erőkkel folytak. A békediktátumot 1920. június 4-én írtuk alá. Kevesen tudják: Trianon nélkül még nagyobb lett volna a magyar veszteség: Tovább...
Az I. világháború után Európa keleti felén kisállamok tűntek fel Németország és Szovjet-Oroszország között, a zsugorodó vagy eltűnő birodalmak helyén. Ennek az ún. Köztes-Európának kellett volna a kontinentális egyensúlyt garantálnia és „cordon sanitaire”-ként, „egészségügyi övezetként” elszigetelnie Moszkvát. Ám Tovább...
1918 novemberében három köztársaságot kiáltottak ki az első világháborút vesztesen záró központi hatalmak fővárosaiban. Kronológiai sorrendben: Berlinben, Bécsben és Budapesten. Zökkenőmentesen csak Budapesten zajlott a procedúra, ám később Tovább...
Négy hír is kiemelkedik 1918. november 3. információáradatából: kettő a Népszavában, kettő pedig Az Estben jelent meg. A Népszava arról számolt be, hogy a forradalom vértanúit, a harcokban elesetteket november 3-án temetik a Kerepesi úti temetőben. A másik, „Heti 52 óra munkaidő a gyárakban” című hír szerint pedig a „Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Szövetsége Tovább...
Az Est 1918. november 3-án közölte gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter – a frissen hatalomra került Károlyi-kormány tagjáról van szó – nyilatkozatát a rend fenntartásáról. A politikus elmondta, hogy alig egy-két napja foglalta el a hivatalát, de azóta minisztertársaival és a Nemzeti Tanáccsal együtt „elsősorban a közrend biztosítására” fordította a figyelmét. Tovább...
Az elitek megosztottsága a világháborús összeomlás pillanatában vált végzetessé Magyarországon. Ellenzék és kormányoldal még külön-külön sem volt egységes, nemhogy képesek lettek volna a főbb irányzatok kompromisszumot kötni. Meggyilkolása előtt állami erőszakkal fenyegetett Tisza István. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Tartalom helyett üres hasábokat találtak a Pesti Hírlap olvasói a lap 1918. október 26-i kiadásának negyedik oldalán – köszönhetően a cenzúrának. Ugyanakkor az egyik tudósításban arról írtak, hogy a Budapesti Újságírók Egyesületének cenzúrával foglalkozó bizottsága és a fővárosi szerkesztőségek szakszervezeti vezetői Tovább...
„A cseh nemzet átvette a kormányt” – írta a Pesti Napló 1918. október 29-én. A Monarchia utolsó napjaiban kinevezett közös külügyminiszter, ifjabb gróf Andrássy Gyula előzőleg elismerte a „csehszlovák” álláspontot, és amikor erről október 28-án megérkeztek az első táviratok Prágába, a függetlenségre és önállóságra régóta készülő csehek pillanatok alatt átvették a kormányzást a fővárosukban. Tovább...
Az őszirózsás forradalom kirobbanásához a király határozatlansága és a hatalmon lévő magyar politikai elit rugalmatlansága egyaránt hozzájárult 1918 októberének végén. A háború elvesztése, a Monarchia szétesése ekkor már nyilvánvaló volt, a nemzetiségek önálló államalakulatokat kezdtek létrehozni, nemzeti tanácsaik alakultak, amelyek sorra mondták ki elszakadásukat Tovább...
1918 októberének végére Budapest utcáin kezdett felbomlani a rend. Miközben a környező országok és népek politikai elitje összefogott és egységesen lépett fel, 1918 legkritikusabb pillanataiban a kormányon lévő és az ellenzéki magyar elitcsoportok még egymással is alig-alig tudtak egyezségre jutni. Tovább...