Mai szemmel megdöbbentő hírekről számolt be a Pesti Napló 1918. október 12-én, a Magyar ezredek sikere Verdunnél című, a hadi helyzetet összefoglaló cikkében. Miközben a mai Koszovó területén a bolgárok szeptember végi összeomlása miatt a Monarchia éppen Prizrent és Pristinát volt kénytelen feladni, a végóráit élő birodalom egyes egységei Tovább...
Ha erőltetett viccel kezdenénk, akkor a könyvtár szakosok talán jobban utálják, mint a mai jobboldali publicisták: a nehezen bemagolható ETO-rendszert ő vezette be Magyarországon. De ő hozta létre a nyilvános, ingyenes közkönyvtárak hálózatát is nálunk. S ami miatt máig támadják: Tovább...
1918. október elsején egyszerre adott hírt a Népszava Szabó Ervin, a szociáldemokrata pártideológus és könyvtárszervező haláláról, illetve Duczyńska Ilonának, a szabadgondolkodókat tömörítő Galilei Kör egyik fiatal aktivistájának, bölcsészhallgatónak és szeretőjének, Sugár Tivadarnak az elítéléséről. Tovább...
Iszonyatos járványt hozott az ősz Budapestre és az országra 1918-ban. A spanyolnáthajárványról van szó, amelynek kitörésekor, júniusban a magyar sajtó egy része leszerepelt  álhíreivel, a veszély lekicsinylésével, de a Pesti Hírlap még a járvány legsúlyosabb pillanataiban, ősszel is hazudott olvasóinak. Tovább...
Bulgária összeomlott 1918 szeptemberének végén – ezzel a balkáni front megnyílt az előrenyomuló antantcsapatok előtt. A bolgárok fegyverszünetet kötöttek és kiléptek az első világháborúból, ami már a német hadvezetésben is tudatosította a háború elvesztését. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Árdrágítók büntetéséről számolt be a Pesti Hírlap 1918. szeptember 25-én. Egy gyógyszertár-tulajdonost azért bírságoltak meg, mert az egyik termékét a szokásos ár kétszeresénél is többért forgalmazta. Szállodásokat és vendéglősöket is elítéltek a VII. kerületi rendőrkapitányságon. Tovább...
Ironikus hangulatba került a Pesti Napló munkatársa, amikor meglátott a pesti utcán egy „hadirendszámos” autót. Ezek a gépkocsik mentesültek az 1918 tavaszától érvényben lévő korlátozás alól – a rendelkezésről a Világ számolt be még februárban. Eszerint „csak azok a személyszállító automobilok közlekedhetnek”, amelyek üzemben tartására a kereskedelmi miniszter engedélyt adott. Tovább...
Elképesztő körülmények közé kerültek az adriai jutalomüdülésre szállított magyar munkásgyerekek 1918 nyarán. A kivételes pihenési lehetőség végül korántsem bizonyult rózsásnak: a gyerekek egyaránt nélkülözték a vizet, élelmet, takarót és rendes szállást is. Bár közel jártak a vízhez, sokszor a tengerpartra se jutottak ki, koszos és sötét házak porában játszottak. Tovább...
Az oktatás leépüléséről számolt be 1918-ban a Népszava. A lap azt írta, hogy a háború első éveiben sok helyütt az iskolákat laktanyának használták, majd erdélyi menekültek beszállásolására szemelték ki azokat. Így történt ez Székesfehérváron is a szociáldemokrata lap szerint. Tovább...
„Az egész világot bejárta a hír, hogy a román trónörökös Odesszában feleségül vette Lambrino Lizit [valójában: Zizit], egy román tábornok leányát. Ma reggel pedig azt jelentik a lapok, hogy a katonai törvények megszegése miatt a román trónörököst felettes hatósága hetvenöt napi szobafogságra ítélte.” Így számolt be Károly trónörökös (a későbbi II. Károly román király) Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A világháború negyedik éve – a korábbi évekhez hasonlóan – a nélkülözések jegyében telt. Különösen kiéleződött a helyzet a köztisztviselők, illetve az özvegyen maradt nők és az árvák esetében, helyzetükön az Országos Közélelmezési Hivatal igyekezett enyhíteni. Tovább...
A világháború kitörése előtt alig néhány olyan dúsgazdag ember volt a korabeli lapok szerint, akinek a vagyona több millió koronára rúgott volna. 1918-ra azonban már a hadimilliomosok „megszokottá” – ha nem is népszerűvé – váltak, így önmagában az, hogy valakinek ekkora vagyona volt, már nem keltett akkora feltűnést. Tovább...