Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Ebben a galériában megtalálható az összes cikk, ami a Mit ír az újság? rovatban feldolgozásra került.  A képek elmentése után a cikkek kényelmesen olvashatóvá válnak. Tovább...

A magyar közvélemény általában nem jellemzi magyarbarátként a Szarajevóban meggyilkolt trónörököst. Az Est a merénylet után ugyanakkor sikeresen szólaltatta meg azt a magyar arisztokratát, aki teljes mellszélességgel kiállt amellett, hogy Ferenc Ferdinánd a magyarok barátja volt. Tovább...

Michael Haneke A fehér szalag című filmjével nyitott a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet Anno Filmklubja. A film úgy beszél az I. világháború borzalmairól, hogy közben csak egy kis önmagába zárt falu beteges elfojtásait, kegyetlenségeit mutatja be. Tovább...

Latinca Sándor is végigszolgálta a nagy háborút. Az olasz, majd a keleti fronton harcolt, sok szenvedést átélt, és még többet látott. A harctérről írt leveleinek hangneme egyre komorabb, a megpróbáltatások eleinte még vallásos illúziókkal telt leírását fokozatosan a fennálló rend elleni indulat váltotta fel. Tovább...

Mozart modern köntösben. 21. századi átirat, háborús színtér. Tovább...

Világháború, társadalom, emlékezet címmel rendezett műhelykonferenciát a Politikatörténeti Intézet 2014. szeptember 23-án. Tovább...

A világháborút megelőző évek nyilvánosságában a magyarországi nemzetiségek alapvetően kettős szerepben jelentek meg. Magyarosodásukkal a nemzeti eszme diadalát hozó csoportként, és a nemzetállam megteremtésének legfőbb akadályaként is. Tovább...