Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az ausztrál, a új-zélandi és a török nemzet születéséhez is hozzájárult a gallipoli csata. Az Anno Filmklub legutóbb Peter Weir Gallipoli című filmjét vetítette. Tovább...
Szokatlan első világháborús visszaemlékezésre bukkan az a látogató, aki a badacsonyi borvidék részét képező Badacsonytördemicen jár. Tovább...
„Mellőzni kell lehetőleg a hústáplálékot – A növényi táplálék megfelelő és olcsóbb” – foglalta össze a Népszava Somogyi Mihálynak a Huszadik Század folyóiratban megjelent cikkét. Tovább...
Egy apró morvaországi településen, Fulneken látta meg a napvilágot Hopp Ferenc abban az évben, amikor Kassán majd másfél évtizedes huzavona után első ízben színpadra állították a reformkor nagy nemzeti darabját, a Bánk bánt – 1833-ban. Tovább...
A belga fővárosban nagyszabású kiállítással emlékeznek a Nagy Háborúra. Tovább...
A Pesti Napló 1914. október 25-i számában kis színes cikk számolt be arról, hogy „Hodler svájci festőt” kizárták a drezdai Művészeti Akadémiáról. A tudósítás valójában az első háborús hónapok egyik legnagyobb német művészeti botrányát tudta le egyetlen rövidke hírben. Tovább...
1914 augusztusának végén érkeztek magyar területre a háború első szerb és orosz hadifoglyai, akiket az Esztergom melletti Kenyérmezőn kialakított táborban helyeztek el. Számuk gyorsan gyarapodott (év végére elérte a 10.000 főt), és elhelyezésükről az államnak folyamatosan gondoskodnia kellett. Tovább...
