Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az első világháború új kultúrtörténeti szempontú megközelítései kiemelt figyelmet fordítanak az eseményeket átélt gyerekek „nagy háború” reprezentációira. Arra, hogy miként fogták fel és értelmezték a legkisebbek – az óvodások és elemisták – a nemzetek harcát: apjuk Tovább...
A fenti idézet nem egy magyar kormánypárti politikustól származik, és nem is közvetlenül katonai kérdésekkel áll kapcsolatban. Az ellenzéki szociáldemokrata napilap, a Népszava érvelt a német példával több 1915. januári cikkében. Tovább...
A haditudósító élete gyakran forog veszélyben. Maga a műfaj az 1850-es években megvívott krími háborúban született: a 19. század közepére jutott el az emberiség oda, hogy ha csak a sajtó szintjén is, de a háborút a média a polgári otthonok közelségébe hozza, ezért rendszeres helyszíni tudósításokat közölt. Tovább...
1914 októberében két feltaláló is feltűnt Az Est hírei között, ami annak a jele, hogy a modern technika, a mérnökök munkája minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bírt az akkor már állóháborúvá dermedt nagy összecsapásban. A két mérnökember sorsa sok ponton egyezett: mindketten Olaszországban születtek, de feltaláló pályájuk hazájukon kívül ívelt a magasba. Tovább...
Afrikába többhetes késéssel ért a hír, hogy kitört az első világháború, viszont két héttel később is lett vége, mint Európában. Az Anno Filmklubban legutóbb John Huston Afrika királynője című filmjét vetítették. Tovább...
A festett kép nem lehetne szebb - a napilapok hőse a háború elején nem más, mint a magyar katona (képzeletbeli alakja).
Tovább...
A hátországban a hadviseléshez kapcsolódó változások közül talán az árszabályozás bevezetése volt a legfeltűnőbb. Nem elsősorban a korábban természetes áringadozás eltűnése miatt, bár ez valószínűleg sokak számára inkább kellemes következménye lett Tovább...
