Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1915 májusában a főváros tanácsa kénytelen volt jegyrendszert bevezetni, hogy a „lisztfogyasztás tekintetében kívánatos és elkerülhetetlen takarékosságot” elérje. A cél érdekében tett korábbi intézkedések ugyanis nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Tovább...
A 19. század egyik tudományos őrülete volt a frenológia avagy koponyatan, amely német földről indult – doktor Franz Joseph Gall szépen dudorodó koponyájából pattant ki az ötlet –, hogy aztán meghódítsa Nagy-Britanniát és a világot. Tovább...
Az ateista-szabadgondolkodó diákegyesüket, a Galilei Kör (1908–1919) tevékenységének legfőbb vonulatává az antiklerikalizmus helyett az antimilitarizmus vált az első világháború alatt, hogy a háború végére a Duczynska-Sugár csoport akcióival jusson a csúcsra. A galileista fiatalok háborúellenes röplapot nyomtattak és juttattak a katonák közé. Tovább...
1896 júniusában nyílt meg Budapesten az ország első rendszeresen játszó, ámbár kérészéletű „projektográfja” – a millenniumi ünnepségsorozat részeként, alig fél évvel a Lumière fivérek párizsi bemutatkozása után. Tovább...
A háború első hónapjainak egyik nagy kihívását a járványos betegségek kezelése jelentette – nemcsak a katonák között, hanem a hátországban is. A hatóságok a szokott módon reagáltak: karanténnal, elkülönítéssel, fertőtlenítéssel, Tovább...
Kevés Károlyi Mihályéhoz fogható fejlődéstörténetet ismerünk a magyar történelemben: az egykor három vármegye jóllakatására elegendő, mintegy másfélmillió koronát elkártyázó gigerli arisztokratából, társasági botrányok hőséből nőtte ki magát Tovább...
1915 tavaszán beköszöntött fővárosi „lakásbőség” kedvező helyzetet teremtett a bérlőknek, hogy lakóhelyet váltsanak. A lakóhelyváltás költözéssel jár, a költözés pedig felvirágoztatja a bútorszállító és fuvarozó iparágat Tovább...
