Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A főváros közlekedési lehetőségeit a 19. század végén az akkor már elavultnak számító lóvasút még mindig markánsan meghatározta. Ugyan már az 1880-as évek elején voltak próbálkozások egy, „a várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére” Tovább...
Az ellenséges államok polgárainak mozgásukban és szabadságukban való korlátozása minden hadviselő fél esetében elterjedt gyakorlat volt. Ez az ország elhagyására történő felszólítástól a rendszeres bejelentkezési kötelezettségen át az igencsak nyomorúságos Tovább...
Az első világháború kitörésekor a Magyar Királyi Operaház éppen 30 éve működött az Andrássy úton: a Bánk bán nyitánya 1884. szeptember 27-én csendült fel abban a kilenc évig készülő épületben, amely ezzel átvette a zenés műfajt a Nemzeti Színháztól. Tovább...
Az első világháborúban a villámháborús remények összeomlásával menten megkezdődött az oly sokszor emlegetett „versenyfutás a szövetségesekért” – Törökország 1914. októberi bekapcsolódásától az USA hosszabb távon mindent eldöntő, 1917. áprilisi hadba lépéséig. Tovább...
A háború első időszaka kiábrándító volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege számára: 1914-ben vereség Szerbiában, illetve az oroszokkal szemben Galícia elvesztése, majd 1915 márciusában – a sikertelen felmentési kísérletek után Tovább...
Nagyszerű fizikum, önérzetes, nyílt tekintet, gőgös önbizalom: ezek a katonák tudják, miért harcolnak, nem fognak kifáradni, harci szellemük, kötelességtudásuk mindig egyforma lesz és ez utóbbi hozza majd meg a végső győzelmet.” – nem más jellemezte így a magyar katonákat 1915 Tovább...
Sokszor nem hangsúlyozzák, pedig az első világháború talán legmeghatározóbb – és egy újabb világháború kitöréséhez hozzájáruló – eszmetörténeti jelentősége volt az úgymond faji eszme térnyerése. A 19. századi előzmények után a fajelméleti világkép a Nagy Háború alatt forrt ki, magyarországi úttörője Méhelÿ Lajos akadémikus volt, aki száz éve, 1915-ben jelentette meg A háború biológiája című művét. Tovább...