Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1915. július elején a kormány hústalan nappá nyilvánította a keddet és pénteket, azaz a továbbiakban a hét e két napján nem lehetett marha-, borjú- és sertéshúst árusítani, illetve fogadókban, vendéglőkben stb. ilyen húsételeket felszolgálni. Tovább...
Bukovina, amely Ciszlajtánia legkeletebbi, egyúttal az Orosz Birodalommal határos területe volt, szintén hadszíntérré vált 1914-ben. A tartomány székhelye, Csernyivci (magyar nevén: Csernovic, németül Czernowitz) a háborús jelentések mindennapos vendége lett. Tovább...
Függetlenül a viharos évektől, a háborútól és annak hatásaitól, a nők számára minden körülmények között kardinális kérdés volt (és maradt) arcbőrük kisebb-nagyobb hibáinak elfedése. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A légtüneménytan – vagyis a meteorológia – ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. Nyilván az ősember az időjárásnak elsődlegesen nem az összefüggéseire, a várható frontokra és a légköri nyomásra volt kíváncsi, hanem feltehetően az érdekelte: esik-e az eső avagy sem. Tovább...

A Pesti Napló kezdettől fogva pozitív módon viszonyult a háborúhoz, nem csupán a haditudósításokban, hanem kommentárjaiban és publicisztikáiban is. Ha problémákról számolt be, azt is pozitív végkicsengéssel tette, ennek megfelelően oldalait Tovább...
Az első világháborúban nemcsak nemzetek, hanem kultúrák is harcban álltak egymással, vagyis Balázs Bélával szólva választani kellett Párizs és Weimar között. A különböző országok nemcsak a jelen földdarabjaiért, hanem például a múlt színdarabjaiért is versengtek. A legnagyobb küzdelem nem túl meglepő módon Tovább...
A háború az iskolai nyári szünetre is rányomta a bélyegét. Az állami tanítókat és tanítónőket – állami tisztviselőként – szükség esetén kötelezhették munkavégzésre a közigazgatásban, például irodai munkára oszthatták be őket. Tovább...