A magyar kormány egyre konzervatívabb irányba tolódott a világháború utolsó évében, és igyekezett korlátozni az erősödő munkásmozgalmat. Ennek ellenére a szociáldemokrata párt központi lapjának, a Népszavának 1918 tavaszán sikerült elérnie,  Tovább...
1918. május 7-én Bukarestben aláírták a különbékét a központi hatalmak és Románia között. Az egyezmény nem sokáig volt hatályban, egyetlen tartós(abb) eredménye az volt, hogy Románia és Besszarábia egyesülését elismerte Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó hónapjaiban az ott élő nemzetiségek szinte önálló életet éltek, beleértve a magyarokat és székelyeket, vagy cseheket és horvátokat is. 1918 májusában a későbbi miniszterelnök, Bethlen István elnöklete alatt, illetve József főherceg védnökségével például gyűjtést rendeztek az erdélyi gyerekeknek – persze elsősorban a „székely gyermekeknek”. Tovább...
Az egyén jelentéktelenségét hangsúlyozta a Népszava vezércikke Marx születésének századik évfordulóján, 1918. május 5-én, majd a cikkíró mégiscsak Marx személyét kezdte dicsőíteni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ünnepségének szónoka, Tovább...
Németországot és az Osztrák–Magyar Monarchiát az antantnál sokkal jobban sújtotta az első világháború, különösen, ha a gazdasági hatásokat nézzük. Ezt a legszemléletesebben a disznózsír árának alakulásán mérhetjük le: Tovább...
A Politikatörténeti Intézetben rendezett első világháborús konferencia nyitóelőadásában Pók Attila a Jay Winter szerkesztette The Cambridge History of First World War című magisztrális munkát ismertetve utalt rá: ritkán szokták felemlegetni, hogy az első világháború legnagyobb nyertese, Tovább...
Az 1913. évi új választási törvény alapesetben 30 éves korhatárt írt elő a választójoghoz, azaz a 30 év alatti, de „magasabb műveltséggel” (azaz középfokú végzettséggel) nem rendelkező férfiak nem szavazhattak. Ugyanakkor a háborúban természetesen az államhatalomnak már szüksége volt rájuk mint katonákra. Tovább...
Az Est 1914. október 2-án név nélkül, november 10-én már névvel szólaltatott meg egy-egy magyar repülőtisztet. Ami Az Est olvasóinak talán fel sem tűnt, hogy ugyanarról a Farman típusú kétszárnyú gépről volt szó, amely a háború első napjaiban – felderítő feladatokkal Tovább...
A magyar történelemből ismerős, de ki nem teljesedett életút.” Az Anno Filmklub legutóbbi estjén Andrej Kravcsuk Az admirális című filmjét vetítették. Tovább...
„S vajon mi volt az éhesen, betegen, lerongyolva vagy sebesülten foglyul ejtett ellenséges katona? Súlyos, szinte elviselhetetlen teher a hadrakelt sereg készleteire, alkalmatlan nyűg, amely semmiféle hadműveleti célra nem használható, állandó veszedelem, amelyet csak jelentékeny s így a hadműveletektől elvont őrző sereggel lehetett megőrizni.” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A Pesti Hírlap szerkesztőségébe jóformán a háború első napjaitól érkeztek levelek a fronton – utóbb a fogságban – lévőktől, melyeket a lap rendszeresen le is közölt. Az olvasók nagy érdeklődéssel fogadták ezeket a híreket, hiszen úgy tűnt: Tovább...

A lapok a háború kezdete óta szívesen közölték a különböző rendű és rangú katonák élménybeszámolóit. Volt köztük politikus, színész, köztisztviselő, tanár, diák. Ezek közös jellemzője a katonák hősiessége és hazafias szelleme volt, Tovább...