Pesti Hírlap, 1914
„Budapest élelmezése biztosítva van” – nyugtatgatta alcímében a Pesti Hírlap 1918. november 2-i számának egyik cikke az olvasókat. A fővárosnak ugyanis az őszirózsás forradalom győzelme után nyolcnapi élelmiszerkészlet állt rendelkezésére. A munkások felvették a munkát, így a budapesti közellátásban nem számítottak fennakadásra. Tovább...
Az elitek megosztottsága a világháborús összeomlás pillanatában vált végzetessé Magyarországon. Ellenzék és kormányoldal még külön-külön sem volt egységes, nemhogy képesek lettek volna a főbb irányzatok kompromisszumot kötni. Meggyilkolása előtt állami erőszakkal fenyegetett Tisza István. Tovább...
A frontról hazatérő, leszerelés előtt álló katonaság ellátásáról nyilatkozott a Pesti Naplónak Friedrich István hadügyi államtitkár. A katonaság élelmezése és ellátása szerinte a forradalom első napjaiban „rendkívüli nehézségekbe ütközött”, hiszen a katonák hatalmas tömegekben érkeztek vissza. Tovább...
Németországban 1918 októberében a legfelsőbb hadvezetés is felismerte: elkerülhetetlen a birodalom demokratizálása. A német történelem sajátossága azonban, hogy a demokratizálást kényszer hatására hajtották végre, így az nem is maradt tartós. Tovább...
„Ezt a háborút elvesztettük” – általában így idézik a parlamentben 1918. október 17-én felszólaló Tisza Istvánt, hősies pózba merevítve a konzervatív grófot, az egy éve megbukott miniszterelnököt, aki (mintha) vállalta (volna) a vereség pillanatában a felelősséget. Tovább...
A háború az iskolai nyári szünetre is rányomta a bélyegét. Az állami tanítókat és tanítónőket – állami tisztviselőként – szükség esetén kötelezhették munkavégzésre a közigazgatásban, például irodai munkára oszthatták be őket. Tovább...
„Láttam a sofőrt, amint várakozás közben a volánja mellett Gorkijt olvas, a kirgiz vadászt, amint állattani szakkönyvek között kutat a könyvesboltban, a mordvin diákot, amint hazája népköltészetét magyarázza, az ifjú ukrán tudóst, akinek apja  még írástudatlan Tovább...
A háború kezdete egyúttal a vég kezdetét is jelentette. A felek az első perctől kezdve különös figyelmet szenteltek annak mi következik, ha majd elhallgatnak a fegyverek. Ezek a tervek sajátos kettősséget mutattak. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A futballidénynek hagyományosan június 29., azaz Péter-Pál napja vetett véget. A kéthónapnyi „gyepszünet” békeidőkben kedvezett másik két népszerű sportágnak: az atlétikának és az úszásnak. Az úszósportnak azonban nem kedveztek a katonai behívók: Tovább...
A hősies háború óhatatlanul is a nagy, látványos átalakulások felé terelte a figyelmet. A gigászi küzdelem (képzetének) árnyékában azonban sok olyan, látszólag apró dolog is megváltozott, ami a huszadik század első évtizedében már napi rutinnak, vagy legalábbis Tovább...
Mióta a Győzhetetlen Armadát szétkergette egy vihar és Anglia a világtengerek ura lett a 16. század végén, egészen 1945-ig, amíg a Brit Birodalomnak le nem főtt a kávé, minden európai hegemóniára törekvő hatalomnak szembe kellett néznie azzal, hogy addig senki Tovább...

1915. június 9-én több alkalommal is erőszakos rendbontások zavarták meg az akkor még önálló Csepel nagyközség nyugalmát – a zendülések hátterében élelmiszerellátási problémák álltak. Az események menetét azonban a korabeli (erősen cenzúrázott) sajtóbeszámolókból nem, csak a rendőri és csendőri jelentésekből ismerhetjük meg. Tovább...