A Népszava 1918. augusztus 14-én arról adott hírt, hogy Debrecenben, „a város legnagyobb bérházában, az Iparkamara palotájában a harmadik emeleten levő lakásokat ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták”. A hírből a betöréses lopás (merthogy inkább erről volt szó) részletei is kiderültek. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„Közel hat évtizeden át védekezett a váddal szemben, hogy maszkjai alatt nincsen arca s csak elképzelt hősi szerepeket alakít. Szemére vetették, hogy Petrarca dicsőségét sóvárogván pajzsra emeltette magát a Capitoliumon, alázatában Szent Ferenc köntösébe burkolózott, pompában túl akarta szárnyalni az il Magnificót, Tovább...
„Schwarzer Tag des deutschen Heeres”, a német hadsereg fekete napja – Erich Ludendorff, a birodalom (egyik) fővezére jellemezte így 1918. augusztus 8-át. Pedig ez a nap csak kezdete volt annak a német hadtörténetben száznapos offenzívának nevezett támadássorozatnak, Tovább...
1918 júliusában és augusztusában a közellátás olyannyira romlott, az alapvető élelmiszerek hiánya oly mértékben fokozódott, hogy több vidéki településen is zavargásokra került sor. Döntően a sorban álló vagy még sorban sem álló (mivel nem volt miért várniuk) nők tüntetései, akciói keltettek pánikot a helyi vezetőkben. Tovább...
A Pesti Napló a háború kitörése után előszeretettel számolt be az ellenség, vagyis az antant kétes erkölcsiségű akcióiról. Ezek sorában is kiemelkedett egy kissé rejtélyes eset, a Sir Roger Casement elleni állítólagos merényletkísérlet. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

1911-ben a Nyugat folyóirat hasábjain hosszú értekezés jelent meg Eszperantó címmel a lap főszerkesztőjének, Ignotusnak a tollából. Az esszé egy potenciális világnyelv gondolatát járja körül, írója nézetei szerint „a nyelvnek lelke és természete szerint semmi lehetetlensége nincs annak, hogy világnyelv, mesterséges és csinált világnyelv ne csak kigondoltassék, de ilyenül el is fogadtassék s éljen is és virágozzék”. Tovább...

Az első háborús tavasz, mint már esett róla szó, a mezőgazdaságot is szembesítette a munkaerőhiánnyal. A kormány a katonák ütemezett szabadságolásával próbálta orvosolni a problémát: a szabadságoltakból munkáscsoportok kialakítását rendelte el. Tovább...

A „pasas” Neumann József volt, az egykori artistából lett filmes vállalkozó, a Korona Filmgyár alapítója és tulajdonosa, akinél Korda Sándor a rendezői pályáját kezdte. Itt készült 1915-ben Korda egyik első munkája, A tiszti kardbojt c. háborús némafilm, amelyet 1916 elején mutattak be Rajnai Gábor1 főszereplésével.  Tovább...

„Magyarország kapujának” nevezték a száz évvel ezelőtt elesett Przemyśl-i erődrendszert, amely az egyik legnagyobb volt Európában. A verdunivel szinte egy lapon említhető, noha a 19. század utolsó évtizedeiben építeni kezdett és az első világháború kitörése idején még be nem fejezett, Tovább...
1915 márciusa (is) az élelmiszerellátás kérdéseiről szólt. A hadszíntér legnagyobb (negatív) szenzációja ekkor Przemyśl erődjének eleste, amelynek elsődleges oka a több hónapos körülzárás következtében fellépett élelmiszerhiány és a belőle fakadó éhínség volt. Tovább...
Az I. világháború alatt mintegy 2,5 millió osztrák–magyar állampolgár és ennél jóval kevesebb német katona – mindössze 200000 – esett orosz hadifogságba. Általában kevesebb szó esik a másik oldalról, az osztrák–magyar területeken felállított hadifogolytáborokról és az ott fogva tartottakról. Tovább...