Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Kellemetlen plágiumügy borzolta az angol értelmiségi kedélyeket 1915-ben: Arthur James Andersonnak a Leonardo Da Vinci életéről írt, The admirable painter (A csodálatos festő) című, sok helyen méltatott regényéről kiderült, hogy az csak Dmitrij Szergejevics Mereskovszkij 1896-os Tovább...
„A háborús állapot bekövetkezte óta, de különösen a legutóbbi időben sűrűn merültek fel panaszok az ércváltópénz hiánya miatt” – fogalmazódott meg a belügyminiszteri körrendeletben 1915 nyarán. A kormányzati válasz szinte azonnal megszületett Tovább...
Igazat adhatunk abban John Lukacsnak, hogy 1917-ben kezdődött a huszadik század az USA hadba belépésével, a cári Oroszország összeomlásával és a bolsevik hatalomátvétellel. Babits pályáján is új korszak kezdődött az első világháború éveiben: Tovább...
Ha nyár van, akkor irány a Balaton! – de legalábbis valamilyen vízpart. Manapság az ember lánya a strandolás előtt gondosan fürdőruhát választ – a fiatalabbak a minél parányibb, annál jobb verzióra esküsznek –, bekeni a bőrét és máris csobbanhat, a szintén fürdőzni vágyó férfiközönség legnagyobb örömére. Tovább...
A háború által leginkább sújtott társadalmi csoportok, elsősorban a hadiárvák és hadiözvegyek segélyezésére nyilvánvalóan nem volt alkalmas a hagyományos jótékonykodás, még annak államilag patronált formájában sem. A probléma megoldására a szociális Tovább...
Talán nem sokan tudják, hogy az első budapesti kölcsönkönyvtárat, az Almássy téri Deák Ferenc Könyvtárat szabadkőművesek – mégpedig a Deák Ferenc Páholy – pénzéből és adakozásából hozták létre Szabó Ervin és társai 1913-ban, bizonyítékul annak a „filozofikus, filantróp és progresszív” tevékenységnek, Tovább...
