1917 novemberében a kormányzat immár a hetedik hadikölcsönjegyzést indította meg. Míg az első, 1914. őszi jegyzésnél még egymásra licitáltak a polgárok, hogy hazafiságát bizonyítandó ki fektet be nagyobb összeget a háborús erőfeszítések támogatásába, három évvel később a közhangulat messze nem alapozott meg ilyen jegyzési eufóriát. Tovább...
1917 őszén, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt Jáger Mari, a századforduló leghíresebb méregkeverője, aki „hosszú időn át űzte sötét mesterségét a Borgiák öldöklő eszközével”. Jáger Mari főként Hódmezővásárhelyen és környékén tevékenykedett, mérget árult jó pénzért azoknak, akik valakit el akartak tenni láb alól Tovább...
És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak. Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő, Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Egyik nagy történelmi sportlegendánk, hogy Magyarország 1920-ban olimpiát rendezhetett volna, ha nem jön közbe az I. világháború. A helyzet azonban ennél valamivel bonyolultabb. Tovább...
Az első világháború időszakának egyik legkedveltebb színházi darabja a Csárdáskirályné c. operett volt.  Népszerűségét mutatja, hogy 1917-ben már túl volt a századik pesti előadáson, zenéjét pedig hanglemezen is megvásárolhatta a közönség. Tovább...
Arcképek a háború idejéből. Tovább...
1914.  július végén, a hadüzenet (és a cenzúra bevezetése) előtti napokban a Népszava vezércikkei határozottan tiltakoztak a háború ellen, keményen bírálva nemcsak a kormány, hanem az egész akkori parlament és az általuk „polgárinak” nevezett sajtó háborúpártiságát. Tovább...
Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2014. szeptember 23-án a Politikatörténeti Intézetben megrendezésre kerülő műhelykonferenciára. A részletes program a meghívóban olvasható. A konferencia helyszíne: 1054, Budapest, Alkotmány utca 2.   Meghívó 2014. szeptember 23.
Petrák Katalin. A szervezett munkásság küzdelme a korszerű társadalombiztosításért (Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1976). Részlet: A munkásbiztosítás helyzete a világháború éveiben
Heller Farkas. Magyarország szociálpolitikája (Németh József Könyvkereskedése, Budapest, 1923). Részlet: II. rész A szociálpolitika a háború alatt