Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Háborús szobrokról rendszerint hősi emlékművek jutnak az eszünkbe. A Monarchia hadseregének azonban nemcsak (egykor) élő hősei voltak. A „legnagyobb vitéz” a cs. és kir. haderő legsikeresebb fegyvere, a Škoda Művekben gyártott, 30,5 cm-es űrméretű mozsár volt. Tovább...
A világháborúban sem szünetelt a hátországban az élet, és a fontosabb hírek mellett helyet kaptak az újságokban amolyan „kis színesek” is. A Világ 1915. augusztus 5-i számában arról számolt be, hogy egy magát dr. Zsolnay Ferenc rendőrségi fogalmazónak kiadó Tovább...
A háború első időszakában az élelmiszerdrágaság és -hiány elsősorban városi probléma volt, de nem volt ismeretlen egyes községekben, például a Budapest környéki munkástelepüléseken sem. Ennek a területnek nagy része ma már Budapesthez tartozik, Tovább...
„Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt. Lent nyikorogtak a kerekek, s felettünk nevetett a telihold.” – szólt Zerkovitz Bélának, az 1910-es évek legnépszerűbb dalszerzőjének egyik slágere. Az omnibuszok, azaz a ló vontatta tömegközlekedési eszközök 1915-ben már több mint nyolcvan éve járták Buda és Pest Tovább...
A háborús közhangulat fokozásához, az adott ország vagy szövetség által képviselt ideológia népszerűsítéséhez és „tudatosításához” az állami szervek különféle médiumokat használtak. Tovább...
A nyugat-szlovákiai Trencsénteplic fürdőt annak gyógyhatású gipsz-kéntartalmú forrása miatt hamar felfedezte magának a csúzos végtagjait kúrálni kívánó közönség. A fürdőélet már a 19. századi Monarchiában is élénken pezsgett, Pöstyén, Herkulesfürdő, Tovább...
A kisházai (ma: Cheşa, Bihar vm.) körjegyzőségen megürült egy segédjegyzői állás. 1915 nyarán kiírták a pályázatot, melyre az egyetlen jelentkező Szabó Margit volt. Tovább...
