A Trianonban aláírt békediktátum előtt már hatalmas területeket foglalt el a Magyar Királyság területéből a román és az új csehszlovák állam. Az alábbiakban az első világháború végétől Trianonig, azaz 1920. június 4-éig tekintjük át – vázlatosan – az érdekesebb eseményeket, Csehszlovákia megalakítását és a román „egyesítést”. Tovább...
Az első világháború befejeződése, 1918 novembere után Magyarország számára nem jött el a béke. Komoly harcok 1919-ben főleg a csehszlovák és a román erőkkel folytak. A békediktátumot 1920. június 4-én írtuk alá. Kevesen tudják: Trianon nélkül még nagyobb lett volna a magyar veszteség: Tovább...
Az I. világháború után Európa keleti felén kisállamok tűntek fel Németország és Szovjet-Oroszország között, a zsugorodó vagy eltűnő birodalmak helyén. Ennek az ún. Köztes-Európának kellett volna a kontinentális egyensúlyt garantálnia és „cordon sanitaire”-ként, „egészségügyi övezetként” elszigetelnie Moszkvát. Ám Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia katonailag és politikailag is összeomlott, mire hadseregének főparancsnoksága fegyverszünetet kötött 1918. november 3-án. Ez a padovai egyezség csak az olasz határvidéket szabályozta részletesen, a védhetetlenné vált balkáni arcvonalat (és így a magyar déli határt) bizonytalanságban hagyta. Tovább...
1918 novemberében három köztársaságot kiáltottak ki az első világháborút vesztesen záró központi hatalmak fővárosaiban. Kronológiai sorrendben: Berlinben, Bécsben és Budapesten. Zökkenőmentesen csak Budapesten zajlott a procedúra, ám később Tovább...
Az állami alkalmazottakat nem kevesen irigyelték az első világháború előtt. A rendszeres fizetés, nyugdíj, a kapcsolati tőke és befolyás tűnt a közszolgálat legfőbb vonzerejének, amikor mindez sokak számára elérhetetlen maradt. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Pótalkatrész, pótkerék, pótkávé a jó” – hirdette a reklám évekkel ezelőtt. Meg a citrompótló (vagy a pótcitrom?), mondja a háborús idők háziasszonya. Száz évvel ezelőtt a citromot elsősorban a délutáni teákhoz és a sütemények ízesítéséhez használták és valóban különlegességnek számított a családok asztalán. Tovább...

Háborús szobrokról rendszerint hősi emlékművek jutnak az eszünkbe. A Monarchia hadseregének azonban nemcsak (egykor) élő hősei voltak. A „legnagyobb vitéz” a cs. és kir. haderő legsikeresebb fegyvere, a Škoda Művekben gyártott, 30,5 cm-es űrméretű mozsár volt. Tovább...
A világháborúban sem szünetelt a hátországban az élet, és a fontosabb hírek mellett helyet kaptak az újságokban amolyan „kis színesek” is. A Világ 1915. augusztus 5-i számában arról számolt be, hogy egy magát dr. Zsolnay Ferenc rendőrségi fogalmazónak kiadó Tovább...
A háború első időszakában az élelmiszerdrágaság és -hiány elsősorban városi probléma volt, de nem volt ismeretlen egyes községekben, például a Budapest környéki munkástelepüléseken sem. Ennek a területnek nagy része ma már Budapesthez tartozik, Tovább...
„Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt. Lent nyikorogtak a kerekek, s felettünk nevetett a telihold.” – szólt Zerkovitz Bélának, az 1910-es évek legnépszerűbb dalszerzőjének egyik slágere. Az omnibuszok, azaz a ló vontatta tömegközlekedési eszközök 1915-ben már több mint nyolcvan éve járták Buda és Pest Tovább...
A háborús közhangulat fokozásához, az adott ország vagy szövetség által képviselt ideológia népszerűsítéséhez és „tudatosításához” az állami szervek különféle médiumokat használtak. Tovább...