Az Osztrák–Magyar Monarchia 140-150 ezer katonája halt meg, esett fogságba vagy sebesült meg teljesen értelmetlenül az 1918. június 15. utáni napokban Észak-Olaszországban, a Piave mentén. Az osztrák–magyar seregek utolsó világháborús támadása több okból omlott össze: az egyik fő tényező a hátország felbomlása volt. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A Pesti Hírlap 1918. június 9-én rövid hírben számolt be arról, hogy IV. Károly magyar király első osztályú Vaskorona Renddel tüntette ki Josip Stadler szarajevói hercegérseket. A kitüntetést az aranymiséjére készülő Stadlernek nem a király, hanem helytartója adta át, Burián István külügyminiszter üdvözlő levelével. Tovább...
Száz évvel ezelőtt, 1918. május 31-én feministák támadták le a parlamentből távozó miniszterelnököt, Wekerle Sándort, hogy miért utasították el a választójogi bizottságban a nők szavazati jogáról szóló javaslatot. Wekerle azt ígérte, módosító javaslatot nyújtanak majd be, Tovább...
1918 áprilisára–májusára a Monarchia tartalékai végképp kezdtek kifogyni. Nemcsak élelemről, anyagi erőkről, hanem emberekről volt szó. És főleg: lelki tartalékokról – lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek, szervezkedtek a munkások. Tovább...
Az élelmiszerellátásban fellépő hiányok nem csupán az állami beavatkozás és elosztás fokozatos és megállíthatatlan kiterjesztése formájában váltak mindennapi tapasztalattá. Legalább ilyen érzékenyen érintette a háztartásokat – ekkor elsősorban még a Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A háború kitörése óriási változást hozott a munka világában. A hadiipar felfokozott igényei, a fronton lévők számára az élelmiszer-utánpótlás folyamatos biztosítása fokozott terhelést jelentett a gyári és a mezőgazdasági munkások számára egyaránt – a háborús helyzetben Tovább...

„Amikor beköszöntött a tél, magával hozta az állandó esőzéseket, és az állandó esőzés magával hozta a kolerát. De ezt szerencsésen megelőzték, és végül is csak hétezer embert vitt el a kolera az egész hadseregben” – írta Ernest Hemingway 1929-ben. Tovább...
Nem sok olyan földrajzi kifejezés van, amely önmagán túlmutató eszmetörténeti jelentőségre tett szert: ezek közé tartozik például az „Ormánság” vagy a „Viharsarok”, de mind közül alighanem a „Közép-Európa” futotta be a legnagyobb karriert. 1945 után, a hidegháborús Tovább...
Egy 1915-ös bírósági ítélet szerint a „lukácskodás” gyalázkodó kifejezés. Maga a szó Lukács László volt miniszterelnök (1912–1913) nevéből származik, akiről két évvel korábban szintén egy rágalmazási perben bizonyosodott be, hogy politikai korrupcióban érintett, és ebbe – ritka kivételként – bele is bukott. Tovább...
Az akkor 31 éves budapesti Hósz Károly 1914 májusában kelt át az óceánon, és mint mindenki, aki Amerikában kereste a boldogulását, a New York-i kikötőben fekvő Ellis Islanden kötött ki. Onnan Chicagóba került, ahol nyelvtudásának köszönhetően munkavezető lett egy építőipari vállalatnál, amelynél a nagyrészt szakképzetlen Tovább...
A Hadszíntér és hátország 2014 őszén videóesszé pályázatot hirdetett a "Nagy Háború utóérzete"  címen. Az első és második helyezést elért pályamunkákat és a kisfilmek kísérő szövegét alábbi posztunkban tesszük közzé. Tovább...