„A munkások napja volt ez a vasárnap. A munkásság rányomta politikai és szociális törekvéseinek bélyegét ezen a napon Magyarország fővárosára és megmutatta, hogy számra nézve oly hatalmas, politikai terveiben olyan elszánt, hogy nélküle és ellene nem lehet kormányozni többé ezt az államot.” –  Tovább...
A Nemzetközi Vöröskereszt a 19. században jött létre: az 1859-es solferinói csata borzalmait látva Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember úgy döntött, hogy életre hív egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik a háború idején a sebesülteket ápolják. Ennek érdekében olyan nemzetközi Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Tovább...
Az 1917-es év egyik megkerülhetetlen története a cári rendszer bukása és az orosz forradalom volt. A reakció és elnyomás megtestesítőjének látszó cári kormányzatot felváltó, parlamentáris berendezkedést ígérő Ideiglenes Kormány létrejötte egyszerre keltett félelmet és reményt Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
"...mert a leggyalázatosabb gaztett, amire csak valaha példa volt a világtörténelemben: ez a háború." Az idézet egy tehetséges, szépreményű fiatalember leveléből származik, akinek a jövőre vonatkozó tervei abban a pillanatban szertefoszlottak, amikor 1914-ben kitört a világháború. Igaz, csak 25 év adatott meg neki, de sok más sorstársával ellentétben legalább tudunk a létezéséről és megismerhetjük a gondolatait. Tovább...
A mai Március 15. teret a Monarchia idején Eskü térnek nevezték – az 1903-ban átadott, a teret Budával összekötő hidat pedig a néhány évvel korábban meggyilkolt Erzsébet királynéról nevezték el. Tovább...
A TBC-t száz éve morbus hungaricusként emlegették. Magát a „magyar betegség” kifejezést a 16. század közepén a Magyar Királyság területén állomásozó Habsburg császári csapatok körében terjedő kiütéses tífuszra használták eredetileg, Tovább...
A kémfélelem igazi időszaka a hadüzenetek utáni hetekben következett el. Azonban az idegenek mindig is gyanúsnak számítottak, félelmet ébresztettek – különösen, ha nem csupán életmódjuk, szokásaik, hanem megjelenésük is különbözött. Tovább...
1914-ben befejeződött az Egyesült Államok történetének addigi legnagyobb építkezési projektje, átadásra került a Panama-csatorna. Tovább...
Az Esztergomtól délre fekvő Kis-Strázsa hegynél egy tönkrement üveggyár helyén kialakított katonai gyakorlótábor mellett helyezték el azokat a külföldi állampolgárokat, akik az országuk és az Osztrák–Magyar Monarchia közt beállott hadiállapot idején a Magyar Királyság területén tartózkodtak. Tovább...
Az 1878-ban elfogadott büntetőtörvénykönyv I. és II. fejezete a király elleni bűntettekről szól: megkülönbözteti a felségsértés és a király megsértésének kategóriáját – az előbbi az uralkodó meggyilkolását, rokkanttá tételét, elrablását jelentette, míg a király megsértését a nyilvánosság fórumain követhették el. Tovább...