Egy rövid hír jelent meg 1918. február 24-én a Pesti Naplóban, amelyből az olvasó megtudhatta, hogy „a Németország és Ausztria-Magyarország között folyt gazdasági tárgyalásokat a béketárgyalások miatt elnapolták”. A nem túl jelentősnek látszó hír azonban egy olyan folyamatról tudósított, amely megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát. Tovább...
A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban. Tovább...
Három olasz vonatkozású hírt is közölt 1918. február 22-én a Magyarország. Az első hír arról szólt, hogy az olasz sajtó bírálta saját külügyminiszterét, Sidney Sonninót, amiért az úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fennmaradhat. Mindez jól jellemzi a korabeli hangulatot: bár a diplomaták és a politikai elit tagjai Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...

Bombatölcsérek robbanását, frontkórházak véres valóságát, orosz csizmák lába nyomát vitték el a haditudósítók a hátországi olvasókhoz. Legalábbis azon lapok olvasóihoz, amelyek újságíróit befogadta a Monarchia sajtó-főhadiszállása.    Tovább...

Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora működött a településen 1915 és 1918 között. A tábor építését 1915 tavaszán 251 katasztrális holdon kezdték meg, építésében maguk a hadifoglyok is részt vettek. Noha a tábor nagyobb részt a szomszédos Tovább...
A véres háborúban is megjelenik az emberség, ha csak rövid időre is. A Népszava cikke egy, a holttestek összegyűjtésére és eltemetésére szolgáló, órányi fegyverszünet történetét meséli el. A szociáldemokrata napilap már a világégés előestjén értelmetlennek tartotta a háborút és az azzal járó ellenségkép-gyártást. Tovább...
1914. szeptember végén jelent meg az az orosz győzelmi jelentésnek álcázott propaganda-tréfa a Borsszem Jankóban, miszerint az orosz ágyúk már Budapesten vannak. Valóban érkeztek szeptemberben orosz ágyúk Budapestre – és persze Bécsbe, Berlinbe –,  Tovább...
Az első háborús esztendőben megjelent Schwarcz-féle képes, kizárólag munkaruházatot bemutató katalógus még nem árulkodik az időközben megváltozott gazdasági viszonyokról. A tehetősebb Tovább...
Mint minden nagy történelmi esemény, az első világháború is jelentős mértékben hatott a divatra. A háború évei alatt a nők és férfiak öltözködésében a szabás, az ár és az alapanyag tekintetében is fontos és maradandó változások történtek.  Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A fantázia előre megfesti a harctéri karácsony képét Verescsagin stílusában: vaskos, lomha fehér hólepel födi a vidéket, fekete hollók keringélnek az ólmos levegőben, a hótakaró alól a pusztaságban csak egy-egy szurony látszik ki, vagy törött ágyúkerék s egy kidőlt paripa égnek meredő lába.”   Tovább...