A Lenin elleni 1918. augusztus végi merénylet körülményeit máig vitatják. Az sem kizárt, hogy a feltételezett merénylő fizikailag képtelen volt az akció végrehajtására. Hogy ez így volt-e, sosem tudjuk meg, mert a nőt pár napon belül meggyilkolták a bolsevik csekisták. Tovább...
1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A Pesti Hírlap 1918 szeptemberében olyan címmel közölt cikket, mely a mai sajtóban is elférne: „Hat munkáscsalád hajlék nélkül” – szólt a híradás a kormányhoz ekkor igencsak lojális lapban. Az írás szerint Pláger Lipót gépészmérnök megvette a Tömő utca 26. szám alatti házat, Tovább...
1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián István közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, Tovább...
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséről van szó, térségünkben a fő kezdeményezők közül a két cseh politikus, Masaryk és Beneš tevékenységét emelik ki általában. A magyar történelmi köztudatba esetleg még bevillan egy-egy szerb, román, szlovák vagy horvát korabeli politikus neve (Trumbić, Pašić, Štefánik, Braţianu). Tovább...
Nagyszerű fizikum, önérzetes, nyílt tekintet, gőgös önbizalom: ezek a katonák tudják, miért harcolnak, nem fognak kifáradni, harci szellemük, kötelességtudásuk mindig egyforma lesz és ez utóbbi hozza majd meg a végső győzelmet.” – nem más jellemezte így a magyar katonákat 1915 Tovább...
Sokszor nem hangsúlyozzák, pedig az első világháború talán legmeghatározóbb – és egy újabb világháború kitöréséhez hozzájáruló – eszmetörténeti jelentősége volt az úgymond faji eszme térnyerése. A 19. századi előzmények után a fajelméleti világkép a Nagy Háború alatt forrt ki, magyarországi úttörője Méhelÿ Lajos akadémikus volt, aki száz éve, 1915-ben jelentette meg A háború biológiája című művét. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„Az igazi nő fehér és kemény, sokáig megmarad / Az igazi nő olyan, mint a sörömön a hab” – hangzott (f)el a népszerű Valami Amerika című filmben évekkel ezelőtt. Nos, arra ma nem fogunk fényt deríteni, hogy milyen az igazi nő és arra sem, hogy milyen az igazi sör (gyanítható, Tovább...
A behívások miatt előállt munkaerőhiány a budapesti közlekedés után 1915 májusára a közszolgáltatások újabb részét érte el. Előbb a városi gázüzem, majd a köztisztasági szolgálat működtetése, vagyis nagyrészt az utcaseprők munkájának megszervezése ütközött Tovább...
„Hát, persze, hogy az olaszok, megint az olaszok! Botfülű idióta mind!” – fakad ki újra és újra Mozart Miloš Forman Amadeusában, a Peter Shaffer világsikerű bulvárdarabjából készült briliáns kosztümös filmben, amikor a bécsi udvart megszálló talján muzsikusok Tovább...
„Miért ne ennénk mi is szárnyasokat, mint a milliárdosok? Zöldségünk van mellé bőven: csalán, beléndek, papsajt, úti lapu és a többi. Szárnyasokat mellé, a kutyafáját!”  Tovább...
Az Est
A természettudományok területén bevett gyakorlat, hogy egy új faj, új elem felfedezésekor az illető állat, növény vagy anyag megkapja a felfedező tudós nevét, persze a megfelelő latin szerkezetbe ágyazva. Manapság az is előfordul, hogy híres emberek nevét veszik Tovább...