Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A háború idején a rászorulók megsegítésére minden nagyobb városban hadikonyhákat üzemeltettek. 1915-ben Budapesten már hozzávetőleg 15 ezer adag olcsó ételt osztottak ki ilyen módon. A Népszava 1915. augusztusi olvasói leveléből azonban az is kiderül, hogy a népkonyhák elhelyezése konfliktusokkal is járt.  Tovább...
Minden történelem iránt érdeklődőnek ismerős lehet a „történelmi távlat” kívánalma, amely azon az előfeltevésen alapul, hogy a történészek csak azon elmúlt eseményeket értékelhetik hitelesen, amelyeknek következményei már ismeretesek. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Ma már senki nem lepődik meg azon, ha a lassan minden bokorban megtalálható dietetikusok egymásnak teljesen ellentmondó információkkal bombázzák az átlagpolgárt az „egészséges-e az étel, amit megeszel?” fronton. Míg a szocializmus idején a tojás egészséges mivolta Tovább...
A sajtó jóformán már a háború első napjai óta tele volt a nyerészkedőkről, csalókról, a katonákat megkárosítókról szóló cikkekkel. Ezek a hírek általában hadiszállítókról, gyárosokról, lótenyésztőkről szóltak. A háború azonban a hagyományos csalók Tovább...
Az első világháború alatti napisajtót szemléző sorozatunkban többször esett szó a szabadkőművesekről, akik előkerültek már az olasz hadba lépés bűnbakjaként és az első budapesti kölcsönkönyvtár, az Almássy téri Deák Ferenc könyvtár építőjeként is. Tovább...
Augusztus 20-át, a legrégebbi hagyományra visszatekintő nemzeti ünnepünket az 1891. évi XIII. törvénycikk – a vasárnap mellett – munkaszüneti nappá nyilvánította. Az 1915-ös ünnepre azonban rányomta bélyegét a már egy éve tartó háború, főleg hogy pénteki, azaz hústalan napra esett.  Tovább...
1915 nyarán hadszíntérré vált az a vegyes lakosságú terület, amely a legnagyobb konfliktusforrást jelentette Olaszország és a Monarchia között: Dél-Tirol. Tirol tartományt már évszázadok – egészen pontosan 1363 – óta a Habsburgok uralták, igaz, az olasz egységmozgalom Tovább...