„Szenzációs irodalomtörténelmi fölfedezésről szereztek tudomást Sopronban. Haár János nyugalmazott tb. rendőrfogalmazó egy régi soproni színlapot talált és küldött ajándékul a soproni múzeumnak, amelyből kitűnik, hogy Kossuth Lajos ifjú korában történelmi drámát írt, amelyet 1829-ben elő is adtak Sopronban” – adta hírül a Pesti Napló 1918. szeptember 12-én. Tovább...
1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, Tovább...
Egy hónap alatt, 1918. augusztus 10. és szeptember 11. között három terjedelmes cikket is közölt a Népszava arról, hogy a katonai hatóságok (a Monarchia főparancsnoksága, az Armeeoberkommando, AOK) korlátozza a lap terjesztését a fronton, sőt még a katonai kórházakban is. Tovább...
1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián István közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, Tovább...
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséről van szó, térségünkben a fő kezdeményezők közül a két cseh politikus, Masaryk és Beneš tevékenységét emelik ki általában. A magyar történelmi köztudatba esetleg még bevillan egy-egy szerb, román, szlovák vagy horvát korabeli politikus neve (Trumbić, Pašić, Štefánik, Braţianu). Tovább...
„Láttam a sofőrt, amint várakozás közben a volánja mellett Gorkijt olvas, a kirgiz vadászt, amint állattani szakkönyvek között kutat a könyvesboltban, a mordvin diákot, amint hazája népköltészetét magyarázza, az ifjú ukrán tudóst, akinek apja  még írástudatlan Tovább...
A háború kezdete egyúttal a vég kezdetét is jelentette. A felek az első perctől kezdve különös figyelmet szenteltek annak mi következik, ha majd elhallgatnak a fegyverek. Ezek a tervek sajátos kettősséget mutattak. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A futballidénynek hagyományosan június 29., azaz Péter-Pál napja vetett véget. A kéthónapnyi „gyepszünet” békeidőkben kedvezett másik két népszerű sportágnak: az atlétikának és az úszásnak. Az úszósportnak azonban nem kedveztek a katonai behívók: Tovább...
A hősies háború óhatatlanul is a nagy, látványos átalakulások felé terelte a figyelmet. A gigászi küzdelem (képzetének) árnyékában azonban sok olyan, látszólag apró dolog is megváltozott, ami a huszadik század első évtizedében már napi rutinnak, vagy legalábbis Tovább...
Mióta a Győzhetetlen Armadát szétkergette egy vihar és Anglia a világtengerek ura lett a 16. század végén, egészen 1945-ig, amíg a Brit Birodalomnak le nem főtt a kávé, minden európai hegemóniára törekvő hatalomnak szembe kellett néznie azzal, hogy addig senki Tovább...

1915. június 9-én több alkalommal is erőszakos rendbontások zavarták meg az akkor még önálló Csepel nagyközség nyugalmát – a zendülések hátterében élelmiszerellátási problémák álltak. Az események menetét azonban a korabeli (erősen cenzúrázott) sajtóbeszámolókból nem, csak a rendőri és csendőri jelentésekből ismerhetjük meg. Tovább...

1915 tavaszán olyan dolog történt Budapesten, amire a magyar közvélemény nemigen volt felkészülve. Merthogy Olaszország hadba lépése vagy a Lusitania elsüllyesztése akár benne is lehetett a pakliban, de az, hogy az akkor már négyszeres profi birkózó Tovább...