1917 novemberében a kormányzat immár a hetedik hadikölcsönjegyzést indította meg. Míg az első, 1914. őszi jegyzésnél még egymásra licitáltak a polgárok, hogy hazafiságát bizonyítandó ki fektet be nagyobb összeget a háborús erőfeszítések támogatásába, három évvel később a közhangulat messze nem alapozott meg ilyen jegyzési eufóriát. Tovább...
1917 őszén, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt Jáger Mari, a századforduló leghíresebb méregkeverője, aki „hosszú időn át űzte sötét mesterségét a Borgiák öldöklő eszközével”. Jáger Mari főként Hódmezővásárhelyen és környékén tevékenykedett, mérget árult jó pénzért azoknak, akik valakit el akartak tenni láb alól Tovább...
És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak. Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő, Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
A kémkedés gyanúja gyakran merült fel olyan személyiségekkel kapcsolatban, akik a hadban álló ellenséges országokban születtek vagy onnan érkeztek, ráadásul kapcsolatban álltak baloldali társadalmi szervezetekkel, személyekkel. Tipikus példa erre özv. Polányi Mihályné Wohl Cecília esete. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Nem csak a békeidőkben, hanem a háborúban is a női kéz erejére apelláltak a társadalom férfitagjai. A hírlapok víziója szerint jóformán minden sarkon kötögető, horgoló és fehérneműt varró nőkkel kellett volna találkozni az utca emberének 1914-ben (és később is). Tovább...
A háborút viselő államok sokféleképpen támaszkodtak saját hátországukra: az adománygyűjtések, hadikölcsön-jegyzések, az önkéntes szolgálatok, a horgoló-mozgalom a társadalom aktivitását mutatják. Tovább...
Az 1914-es fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat egy magyar származású orvosprofesszor, Bárány Róbert kapta. A történet érdekessége, hogy – képletesen szólva – ő volt az utolsó, aki megtudta, milyen elismerésben is részesült.  Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A budapesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, első igazgatója Xántus János természettudós volt. Megnyitásakor csaknem ötszáz különféle állatot  láthatott a közönség, kisebb-nagyobb állatházakban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken. Tovább...
A háború kitörését követően szinte minden országban megindult az ellenség szimbolikus megsemmisítése is. Ennek leglátványosabb formája a közterületek, intézmények, alkalmanként a települések névváltoztatása volt. Tovább...
A német csapatok 1914. augusztus 4-én rohanták le Belgiumot, ahol a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek a belga haderő részéről. A harcok során közel 5000 német katona esett el. Tovább...