Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A bütykös hattyú, Dánia nemzeti madara, a balatoni nyaralóknak is nagy kedvence. A kellően szocializált – és ezért kenyeret is nagy lelkesedéssel fogyasztó – 21. századi példányoknak nyilvánvalóan sejtésük sem lehet arról, micsoda vérontásnak estek áldozatul Tovább...
A Pesti Napló igencsak rövidke hírben számolt be egy prágai egyetemi tanár elbocsátásról. Az eljárás legalább annyira mutatta a vonatkozó szabályok nagyvonalúságát, mint szigorúságát. A cseh Károly Ferdinánd Egyetem fegyelmi tanácsa Tovább...
A magyarországi szabadkőművesség története egyik legjelentősebb alakjának, Gelléri Mórnak a nekrológját tette közzé 1915. szeptember 3-án a szabadkőművességhez kötődő napilap, a Világ. Hatvanegy évesen hunyt el – vagy ahogy a szabadkőműves rituális nyelv jelöli: Tovább...
A világháború a nemzetközi szocialista mozgalmat és annak szervezetét, a II. Internacionálét is megosztotta: a hadviselő országokban a szociáldemokraták egy része beállt – több-kevesebb lelkesedéssel – a háborús kormányok mögé, míg más részük Tovább...
Sajátos szemszögből számolt be Az Est az I. világháború alatti legnagyobb népirtásról, amely a történészi becslések szerint 800 ezer és 1,5 millió körüli örmény áldozatot követelt a Török Birodalomban. A cikk ugyanis a szövetségesi hűség jegyében a hivatalos török álláspontot Tovább...
A keleti fronton 1915 májusában kezdődött offenzíva júliusra már kiterjedt a Kelet-Poroszországgal határos orosz területekre is. A Pesti Napló haditudósításaiban feltűnő helységnevek közül Libau (Liepāja), majd Riga (ami ekkor még nem esett el, csak frontvárossá vált) jelezte, hogy a cári birodalom balti tartományainak déli része is német megszállás alá került. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Érdekes cikk jelent meg a Pesti Hírlapban 1915 nyarának derekán, az „uborkaszezonban”. Szerzője éppúgy aggódott az úrinők bundájának „szőrmevesztéséért” – felelőssé téve a molyt –, mint a katonák téli ruházatában esett károkért. A nercek és rokonszőrű társaik Tovább...