Három olasz vonatkozású hírt is közölt 1918. február 22-én a Magyarország. Az első hír arról szólt, hogy az olasz sajtó bírálta saját külügyminiszterét, Sidney Sonninót, amiért az úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fennmaradhat. Mindez jól jellemzi a korabeli hangulatot: bár a diplomaták és a politikai elit tagjai Tovább...
A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban. Tovább...
A cseh képviselők „vízkereszti nyilatkozata” a csehszlovák egységállam tervét már úgy vetette fel, hogy szót sem ejtettek a Habsburg-dinasztiához való hűségről. A hírekből az is kiderült, hogy a január 6-i nyilatkozat a szlovákokkal is számol – és ez már Magyarországot is súlyosan érintette. Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
A lapok a háború kezdete óta szívesen közölték a különböző rendű és rangú katonák élménybeszámolóit. Volt köztük politikus, színész, köztisztviselő, tanár, diák. Ezek közös jellemzője a katonák hősiessége és hazafias szelleme volt, Tovább...
Sok millió halott és sebesült, birodalmak összeomlása, határok megváltozása, városok romba dőlése és például a leuveni könyvtár felgyújtása mellett viszonylag kevés fény esik az első világháború okozta változásokra az állat- és növényvilágban. A Világ 1914. december 30-án azonban a történeti ökológia Tovább...
Hogyan lehet vízhatlanná tenni a lövészárkokat? Mit lehet tenni a nedves lábbelik ellen, és miért küldjenek „japáni zsebkályhát” ajándékként a harctérre? Miért jobb a tablettás orvosság a folyékonynál? Milyen újítások vannak a modern háború tábori orvoslásában? Tovább...
„Nagyon sok becsületes ember ma úgy tartja, a stílusom semmit sem ér. Mivel igazuk lehet, abbahagyom az írást, így foglalkozás nélkül maradok. Mivel már nem vagyok fiatal, de egészségi állapotom kiváló, kérem, avasson engem katonává.” – írta a 69 éves Anatole France 1914 szeptemberében Tovább...
A háború kitörése utáni legnevesebb magyar hazatérő minden bizonnyal Károlyi Mihály gróf volt. Ő korábban épp az amerikai nemzeti ünnep napján, 1914. július 4-én lépett az Egyesült Államok földjére egy vegyes összetételű ellenzéki társaság élén, hogy amerikai magyarok között korteskedjen, illetve adományokat gyűjtsön a szociáldemokrata és a függetlenségi sajtó részére. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Fridtjof Nansent sarkkutatóként, oceanográfusként tartjuk számon. 1888-1889-es grönlandi, majd 1893-1896-os északi-sarkvidéki expedíciói nemzetközi tudományos hírnevet szereztek szülőhazája, Norvégia számára. A zoológusként végzett Nansen grönlandi útja Tovább...
Néha a kutatónak egyszerűen szerencséje van. A kemény munkát már elvégezte valaki, meg is írta és gondosan elhelyezte a kutatott anyagban. Nem kell mást tenni, mint rábukkanni. A Pesti Napló 1915-ös újévi száma a háború hatása a reklámokra Tovább...