Pesti Hírlap, 1914
A Pesti Hírlap 1918. június 9-én rövid hírben számolt be arról, hogy IV. Károly magyar király első osztályú Vaskorona Renddel tüntette ki Josip Stadler szarajevói hercegérseket. A kitüntetést az aranymiséjére készülő Stadlernek nem a király, hanem helytartója adta át, Burián István külügyminiszter üdvözlő levelével. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések Tovább...
A Pesti Napló 1918. június 13-án tragikus hírről számolt be a „császári és királyi hadügyminisztérium tengerészti osztálya” előző napi közleménye alapján: „Őfelsége Szent István hajóját az Adrián egy éjszakai útján torpedólövéssel elsüllyesztették. Rövid Miksa sorhajóhadnagy, Scarnitz gépüzem-vezető, Müller Antal tengerészhadapród és a legénységnek mintegy 80 emberéről nem tudunk. Serda József tengerészeti tisztjelölt meghalt. A legénység többi részét megmentettük.” Tovább...
Száz évvel ezelőtt, 1918. május 31-én feministák támadták le a parlamentből távozó miniszterelnököt, Wekerle Sándort, hogy miért utasították el a választójogi bizottságban a nők szavazati jogáról szóló javaslatot. Wekerle azt ígérte, módosító javaslatot nyújtanak majd be, Tovább...
1918 áprilisára–májusára a Monarchia tartalékai végképp kezdtek kifogyni. Nemcsak élelemről, anyagi erőkről, hanem emberekről volt szó. És főleg: lelki tartalékokról – lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek, szervezkedtek a munkások. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Egy esetleges üstökös érkezése a mai napig vezető hírként szerepel minden valamirevaló csatornán – ami nem is csoda, hiszen már az ókor óta figyelemmel kísért csillagászati jelenséghez sokféle képzet társult. Míg a történelem vérzivataros időszakában baljós előjelnek Tovább...

A politikáról való beszéd az első világháború előtt sem nélkülözte a lekicsinylő elemeket. Az úri huncutság, a pártoskodás és korteskedés képzete, az egyszerű ember minimális befolyása népszerű fordulatai voltak bármely politikai beszédnek. Tovább...

Ha valaki a Nyugat egykori szerkesztőségi gyülekezőhelyén, a Centrál Kávéház galériájában szemlélődik, a sok íróportré mellett hamar figyelmes lehet egy emléktáblára, melyen rövid Ady-vers hirdeti: „Zuboly, nézz bennünket! / Te szabad hajdúságod / S halálos nagypénteked / Él tovább és lüktet / Ereinkben, valónkban / S mikép te mondtad: Jól van.” Tovább...
– szól a jogos kérdés 1915 tavaszán a Népszava vezércikkének címében és többször ismétlődően a szövegében is. A határozott békevágyról mint európai tömegérzületről szóló írást meglepő módon kihúzások nélkül átengedte a cenzúra. Tovább...
Bár az 1916-os berlini olimpia a háború miatt elmaradt, egy másik – igaz, a béke gondolatához kevésbé társított – világeseményről, az 1915-ös világkiállításról nem kellett lemondani. Már csak azért sem, mert annak egy, az európai hadszíntértől távoli semleges ország, az Egyesült Államok adott otthont.  Tovább...
Talán fel sem tudjuk fogni, hogy Babits Mihály milyen nagy ember volt, és mennyire hálásak lehetünk, hogy tőle olvashatunk. De nem mindig gondolták így: az első világháború alatt háromszor is meghurcolták a költőt, először a Játszottam a kezével című 1915-ös „nemzetgyalázó” szerelmes verse miatt. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A fakéregből készült kenyér ötlete nem számított újnak a Nagy Háború idején. Az 1847-es hosszú és kemény tél – ami egy rendkívül rossz terméshozamot produkáló nyári időszakot követett – igencsak próbára tette az akkori Pest-Buda lakóit.  Tovább...