„A munkások napja volt ez a vasárnap. A munkásság rányomta politikai és szociális törekvéseinek bélyegét ezen a napon Magyarország fővárosára és megmutatta, hogy számra nézve oly hatalmas, politikai terveiben olyan elszánt, hogy nélküle és ellene nem lehet kormányozni többé ezt az államot.” –  Tovább...
A Nemzetközi Vöröskereszt a 19. században jött létre: az 1859-es solferinói csata borzalmait látva Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember úgy döntött, hogy életre hív egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik a háború idején a sebesülteket ápolják. Ennek érdekében olyan nemzetközi Tovább...
Egy magyarországi szindikalista munkás merénylettervéről számolt be Az Est 1917 novemberében, tehát azokban a hetekben, mikor a második oroszországi forradalom híreiből próbálta összerakni a szentpétervári helyzetet a világ. Tovább...
Az 1917-es év egyik megkerülhetetlen története a cári rendszer bukása és az orosz forradalom volt. A reakció és elnyomás megtestesítőjének látszó cári kormányzatot felváltó, parlamentáris berendezkedést ígérő Ideiglenes Kormány létrejötte egyszerre keltett félelmet és reményt Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
„Mellőzni kell lehetőleg a hústáplálékot – A növényi táplálék megfelelő és olcsóbb” – foglalta össze a Népszava Somogyi Mihálynak a Huszadik Század folyóiratban megjelent cikkét. Tovább...
Egy apró morvaországi településen, Fulneken látta meg a napvilágot Hopp Ferenc abban az évben, amikor Kassán majd másfél évtizedes huzavona után első ízben színpadra állították a reformkor nagy nemzeti darabját, a Bánk bánt – 1833-ban.  Tovább...
A belga fővárosban nagyszabású kiállítással emlékeznek a Nagy Háborúra.  Tovább...
A Pesti Napló 1914. október 25-i számában kis színes cikk számolt be arról, hogy „Hodler svájci festőt” kizárták a drezdai Művészeti Akadémiáról. A tudósítás valójában az első háborús hónapok egyik legnagyobb német művészeti botrányát tudta le egyetlen rövidke hírben. Tovább...
1914 augusztusának végén érkeztek magyar területre a háború első szerb és orosz hadifoglyai, akiket az Esztergom melletti Kenyérmezőn kialakított táborban helyeztek el. Számuk gyorsan gyarapodott (év végére elérte a 10.000 főt), és elhelyezésükről az államnak folyamatosan gondoskodnia kellett.  Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Hiram Stevens Maxim professzornak két zseniális találmányt köszönhet a modern kor. A hajsütővasat, valamint az első hatékony, gyakorlatban is használható géppuskát.” Tovább...

A háborús helyzet – szokás szerint – a járványos megbetegedéseket is magával hozta. Már a 19. századi háborúk esetében is az volt a fő tanulság, hogy a betegségekből fakadó veszteségek gyakran jelentősen meghaladják a harctéri áldozatok számát.  Tovább...