Egy rövid hír jelent meg 1918. február 24-én a Pesti Naplóban, amelyből az olvasó megtudhatta, hogy „a Németország és Ausztria-Magyarország között folyt gazdasági tárgyalásokat a béketárgyalások miatt elnapolták”. A nem túl jelentősnek látszó hír azonban egy olyan folyamatról tudósított, amely megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát. Tovább...
A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban. Tovább...
Három olasz vonatkozású hírt is közölt 1918. február 22-én a Magyarország. Az első hír arról szólt, hogy az olasz sajtó bírálta saját külügyminiszterét, Sidney Sonninót, amiért az úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fennmaradhat. Mindez jól jellemzi a korabeli hangulatot: bár a diplomaták és a politikai elit tagjai Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
A hátországban a hadviseléshez kapcsolódó változások közül talán az árszabályozás bevezetése volt a legfeltűnőbb. Nem elsősorban a korábban természetes áringadozás eltűnése miatt, bár ez valószínűleg sokak számára inkább kellemes következménye lett Tovább...
A lótenyésztés és lóversenyzés az 1910-es évek első felében magas – az angliaival vetekedő – szinten állt Magyarországon. Az I. világháború és a Monarchia széthullása a magyarországi lóversenysport számára is hanyatlást jelentett, aminek több összetevője volt. Tovább...
A Politikatörténeti Intézetben rendezett első világháborús konferencia nyitóelőadásában Pók Attila a Jay Winter szerkesztette The Cambridge History of First World War című magisztrális munkát ismertetve utalt rá: ritkán szokták felemlegetni, hogy az első világháború legnagyobb nyertese, Tovább...
Az 1913. évi új választási törvény alapesetben 30 éves korhatárt írt elő a választójoghoz, azaz a 30 év alatti, de „magasabb műveltséggel” (azaz középfokú végzettséggel) nem rendelkező férfiak nem szavazhattak. Ugyanakkor a háborúban természetesen az államhatalomnak már szüksége volt rájuk mint katonákra. Tovább...
Az Est 1914. október 2-án név nélkül, november 10-én már névvel szólaltatott meg egy-egy magyar repülőtisztet. Ami Az Est olvasóinak talán fel sem tűnt, hogy ugyanarról a Farman típusú kétszárnyú gépről volt szó, amely a háború első napjaiban – felderítő feladatokkal Tovább...
A magyar történelemből ismerős, de ki nem teljesedett életút.” Az Anno Filmklub legutóbbi estjén Andrej Kravcsuk Az admirális című filmjét vetítették. Tovább...
„S vajon mi volt az éhesen, betegen, lerongyolva vagy sebesülten foglyul ejtett ellenséges katona? Súlyos, szinte elviselhetetlen teher a hadrakelt sereg készleteire, alkalmatlan nyűg, amely semmiféle hadműveleti célra nem használható, állandó veszedelem, amelyet csak jelentékeny s így a hadműveletektől elvont őrző sereggel lehetett megőrizni.” Tovább...