Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Pesti Hírlap 1915 kora őszén vasúti kedvezményre hívta fel olvasói figyelmét: mindazok, akik rokkant vagy sebesült hozzátartozóikat szeretnék meglátogatni, a lakóhelyük és a kórház közti viszonylatban kedvezményes áron válthattak vonatjegyet – de csakis a harmadik osztályra. Tovább...
Az 1914–1915 telén és tavaszán lezajlott kárpáti harcok egyik következménye volt, hogy a hadszíntéren falvak tucatjait súlyos károk érték. Az nyilvánvaló volt, hogy a front átvonulását elszenvedett községek maguktól nemigen képesek a helyreállítási munkák Tovább...
1915 szeptember végén elhunyt a brit parlament első munkáspárti képviselője, a skót James Keir Hardie (1856–1915), aki anyjától és mostohaapjától tanult meg esténként írni-olvasni, mivel hétévesen iskola helyett már dolgozott, kezdetben hajóinasként, tízéves korától pedig bányákban. Tovább...
Hiánycikk; ha van, akkor is drága, de legalábbis hamisított – mi az? A háború idején többféle „jó válasz” (vagyis élelmiszer) létezett a fenti kérdésre. A Népszava 1915. októberi számaiban legtöbbször talán a legkönnyebben hamisítható tej került terítékre. Tovább...
1915 késő nyarán–kora őszén többször is foglalkozott Az Est a legmagasabb német katonai kitüntetésekkel. A Nagy Frigyes porosz király által 1740-ben alapított Pour le Merité a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetése volt, francia elnevezését a porosz királyi udvarban Tovább...
A toll erősebb fegyver, mint a kard – tartja a szentencia. Hiába vonultak azonban hadba a magyar költészet népfelkelőiként az 1916-os Háborús antológiában szereplő alkotók, a központi hatalmak elvesztették a világháborút. Súlyosabb is lehetett volna a vereség, ha csak rajtuk múlik. Tovább...
Az áruhiánynak és ezzel párhuzamosan a táplálkozási szokások változásának egyik – akár előnyösnek is tekinthető – következménye lett a halfogyasztás megnövekedése. Igaz, kényszerből történt és még csak nem is a tengeri halakat érintette Tovább...
