Az első világháború hatására ütemesen nőtt a női munkavállalók száma. A nők olyan foglalkozási ágakban is feltűntek, ahol korábban csak kis számban vagy egyáltalán nem voltak jelen. Dolgoztak nők a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a vendéglátásban és ugrásszerűen nőtt a számuk a tisztviselők között is.  Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
A Goldberger család története a politikával 1848 óta fonódott össze: az óbudai textilgyárosok a forradalom és szabadságharc mellé álltak, ezután hosszú időre „feketelistára” kerültek, majd 1857-ben Ferenc József gesztusként ellátogatott a céghez, hogy jelezze, megbocsátott nekik.  Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
A magyar belügyminisztérium 1918 elején a háborús vérveszteség pótlására akart akciót indítani. Elsősorban az amerikai magyarokat akarták megnyerni, hogy térjenek vissza az óhazába, pótlandó az iszonyatos emberhiányt. Jellemző, hogy a kínálkozó üzleti lehetőségre német hajótársaságok próbálták rávetni magukat – ám hiába. Tovább...
Biztos nem lenne ötvenmilliós kérdés a Legyen Ön is milliomosban, hogy ki volt Jean Jaurès (1859–1914) – Jászi Oszkár szavaival a „világ lelkiismerete”, akinek alakja úgy él a kulturális emlékezetben, mint az első világháború kitörését ellenzők Keresztelő Szent Jánosa.  Tovább...
A háború azonnali gazdasági hatásai szinte mindenkit kivétel nélkül elértek, akár a hátországban, akár a fronton élték meg ezt az időszakot. A helyzet enyhítését szolgáló kezdeti intézkedések természetesen a bevonultak családjainak megsegítését célozták, Tovább...
Biztos nem lenne ötvenmilliós kérdés a Legyen Ön is milliomosban, hogy ki volt Jean Jaurès (1859–1914) – Jászi Oszkár szavaival a „világ lelkiismerete”, akinek alakja úgy él a kulturális emlékezetben, mint az első világháború kitörését ellenzők Keresztelő Szent Jánosa. Tovább...
A Vilmos sosem tartozott a leggyakoribb magyar keresztnevek közé, a kilencvenes évek elején pedig tovább gyengítette pozícióit a Família Kft.-ből szárnyra kelő „Vili, te nagyon hülye”–kijelentés, mely a sorozatban többször hangzott el, mint ahány hadihajót Németországban avatták a tirpitzi flottaépítési program 1898-as beindítása után. Tovább...
1915 első hónapjában a Népszava fő témája a háborús élelmezés volt: az általános drágaság, a bevezetett hatósági árszabás kudarca, a gabonakészlet felhalmozása és zárolása, a fővárosi liszthiány és a péksztrájk lehetősége, a liszthez kevert adalékanyagok használatának elrendelése stb. Tovább...
Az alábbiakban egy budapesti kereskedelmi iskola tanárának az iskola igazgatójához írt levelét tesszük közzé, amelyet – nyilván annak érdekessége miatt – a címzett átengedett Az Est szerkesztőségének. A tanár úr egy 95 százalékban német nemzetiségű alakulat árkász- és utász zászlóaljába volt beosztva: Tovább...
A Monarchia hadserege 1915 januárjában kétségbeesett vállalkozásba kezdett. Az orosz hadsereg 1914 végére lerohanta Galícia nagy részét, körülzárta Przemyśl erődjét és sikerült betörnie Magyarországra. Bár Przemyślt egy ízben sikerült felmenteni, 1915 elejére az ismét gyűrűbe zárt erőd helyzete egyre kétségbeejtőbb lett. Tovább...