1917. október 20-án megálltak a villamosok Budapesten, de a megszokottól eltérően nem a túlzsúfoltságból eredő akadály vagy baleset, és nem is az egyre romló műszaki állapotú kocsik miatt – aznap jól szervezett tiltakozásra került sor. „Szombaton este pontban 7 órakor megállott a főváros vérkeringése: Tovább...
1914 augusztusát a háborús lelkesedés jellemezte – hogy a propaganda hatására-e vagy sem, mindenki döntse el maga. A katonák mindenesetre „Éljen a király!” feliratú vagonokban indultak a frontra, talpig virágban, amit a szintén lelkes, őket búcsúztató hölgyközönségtől kaptak. A virág elhervadt, Tovább...
Ha egy üzlet beindul, és az állami beavatkozás sikeresnek bizonyul… – gondolhatták a Pesti Napló 1917. október 16-i számának olvasói, amikor a 7. oldalhoz értek, ahol Buday Dezső jogászprofesszornak, a kecskeméti jogakadémia igazgatóhelyettesének a Nemzetvédő Szövetség ülésén tartott előadásáról számoltak be. Tovább...
Az I. világháborús katasztrófa mind az 1919 után kiépülő ellenforradalmi berendezkedés, mind az 1945 után a hatalmat fokozatosan megszerző Magyar Kommunista Párt (MKP) legitimációjában fontos szerepet játszott. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
„Mellőzni kell lehetőleg a hústáplálékot – A növényi táplálék megfelelő és olcsóbb” – foglalta össze a Népszava Somogyi Mihálynak a Huszadik Század folyóiratban megjelent cikkét. Tovább...
Egy apró morvaországi településen, Fulneken látta meg a napvilágot Hopp Ferenc abban az évben, amikor Kassán majd másfél évtizedes huzavona után első ízben színpadra állították a reformkor nagy nemzeti darabját, a Bánk bánt – 1833-ban.  Tovább...
A belga fővárosban nagyszabású kiállítással emlékeznek a Nagy Háborúra.  Tovább...
A Pesti Napló 1914. október 25-i számában kis színes cikk számolt be arról, hogy „Hodler svájci festőt” kizárták a drezdai Művészeti Akadémiáról. A tudósítás valójában az első háborús hónapok egyik legnagyobb német művészeti botrányát tudta le egyetlen rövidke hírben. Tovább...
1914 augusztusának végén érkeztek magyar területre a háború első szerb és orosz hadifoglyai, akiket az Esztergom melletti Kenyérmezőn kialakított táborban helyeztek el. Számuk gyorsan gyarapodott (év végére elérte a 10.000 főt), és elhelyezésükről az államnak folyamatosan gondoskodnia kellett.  Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Hiram Stevens Maxim professzornak két zseniális találmányt köszönhet a modern kor. A hajsütővasat, valamint az első hatékony, gyakorlatban is használható géppuskát.” Tovább...

A háborús helyzet – szokás szerint – a járványos megbetegedéseket is magával hozta. Már a 19. századi háborúk esetében is az volt a fő tanulság, hogy a betegségekből fakadó veszteségek gyakran jelentősen meghaladják a harctéri áldozatok számát.  Tovább...