Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Magas, nehéztestű ember volt, aránylag kurta, befelé görbülő lábszárakkal, amilyennek Mátyás királyt mondották volt. Töprengő szeme volt; a felső szemhéj alatt megbújva lesből nézte a világot és a homlok közepén mély gondolkozó ráncban folytatódott. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„Megszületett első gyermekünk. Kanca módjára tíz hónapig hordtam őt. (Többi gyermekem is mind tíz hónapra született.)” – írta emlékirataiban Andrássy Katinka, a Pesti Hírlap keresztelőről szóló cikkében meg nem nevezett édesanya, kislánya világrajövetele alkalmából. Tovább...
A Pesti Napló olvasói 1915 októberének vége felé már töviről-hegyire ismerhették a közalkalmazottak és köztisztviselők panaszait: a befagyasztott fizetéseket, az elégtelen drágasági pótlékot, a hiányzó ruhapénzt, a fizetetlen túlórákat. Tovább...
Az első világháború alatti sajtót szemlélve már részletesen szóltunk Friedrich Naumann-nak az 1915-ös Mitteleuropa című, fogalommá váló munkájáról és annak magyarországi recepciójáról. Naumann 1915. februári budapesti előadását követően október végén ismét nagyobb teret szenteltek a német Mitteleuropa-gondolatnak Tovább...
Már a háború elején megjelentek az első nők a villamoskalauzok között, majd egy évvel később már tömegesen alkalmazták őket ebben a munkakörben. Az újságokban ekkor kezdtek cikkezni a kérdésről: állhat-e a teljes munkaidőben, akár 12 órát meghaladóan egy (női!) kalauz? Tovább...
Bár a háború második évébe lépve állandó gondokat okozott a liszt-, hús-, sőt már a szénhiány is, 1915 októberében mintha helyreállt volna a dolgok megszokott menete (a hazardőrök szempontjából legalábbis): újraindult az osztálysorsjáték Magyarországon. Tovább...
„Az lesz az ő legrosszabb napja – mondja –, amikor majd le kell vetnie a huszárruhát, s újra szoknyát kell felvennie” – írta Jerema Kuzról 1915 szeptemberében Az Est haditudósítója, Lengyel Menyhért. A csernovici születésű nő sajátos helyzetének köszönhette, hogy a hadsereg kötelékébe kerülhetett. Tovább...