Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1915 őszén már gőzerővel dübörgött a háborús biznisz, amit jól szemléltetnek Az Est híradásai is. Már 1914 augusztusában olvashattunk háborúsdit játszó gyerekekről – a játékgyárak senkit nem hagytak az útszélén (favesszővel a kezében). Tovább...
Tény, hogy a háború idején a kutyákat, lovakat, öszvéreket, postagalambokat, tevéket és egyéb állatfajtákat egyetlen szóval nem kérdezték meg, hogy akarnak-e hősi halált halni a haza védelmében, hanem egyszerűen csak besorozták őket. Tovább...
Kelet- és Közép-Európa közelebbi múltjából is jól ismert, hogy a hiánygazdálkodás keretei közepette egy dolog szokott felhalmozódni: a tehetetlen és reménykedő vásárlók tömegei az üzletek előtt. Úgy tűnik, az első háborús év végére ez a jelenség nálunk is felütötte a fejét. Tovább...
Hány országnak kell hadban állnia és az összecsapásoknak hány kontinensre kell kiterjednie ahhoz, hogy egy szövetséges tömbök közötti háborút világháborúnak tekintsünk? A hétéves háború (1756–1763) miért nem lett világháború, míg a „Nagy Háborút” miért látták annak a kortársak? Tovább...
A háború idején a nők tömeges foglalkoztatása nemcsak kényszer, hanem egyben kedvező (megtakarítási) lehetőség is volt a munkáltatók számára – már ha nem engedve a szakszervezetek nyomásának és tiltakozásának, alacsonyabb munkabérért végeztették Tovább...
Hova tűnt Kossuth Lajos Tivadar? – kérdezte Az Est saját olvasóit megnyugtatandó 1915 szeptemberében. Lajos Tivadar – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminiszterének 1843-ban született, kisebbik fia – ugyanis jó ideje nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Tovább...
