A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Tovább...
Furcsa perről számolt be Az Est 1915 februárjában, ami halványan emlékeztet egy 4-5 évvel ezelőtti magyarországi ügyre. Utóbbi esetben a magyar bíróság azért marasztalta el az újságírót, mert keresetlen szavakkal minősített egy márkás hazai bort, Tovább...
A francia a dicsőségért harcol (hozzátehetjük: nemzeti hiúságból), a német, hogy megélhessen, az angol pedig, hogy kereskedelmét kiterjessze, hogy termékei számára új fogyasztóterületeket szerezzen, egyszóval, hogy üzletet csináljon” – idézett fel egy korábbi gondolatot Franz Mirtl, a Monarchia Csehországban született ellentengernagy a háború idején. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Egy esetleges üstökös érkezése a mai napig vezető hírként szerepel minden valamirevaló csatornán – ami nem is csoda, hiszen már az ókor óta figyelemmel kísért csillagászati jelenséghez sokféle képzet társult. Míg a történelem vérzivataros időszakában baljós előjelnek Tovább...

A politikáról való beszéd az első világháború előtt sem nélkülözte a lekicsinylő elemeket. Az úri huncutság, a pártoskodás és korteskedés képzete, az egyszerű ember minimális befolyása népszerű fordulatai voltak bármely politikai beszédnek. Tovább...

Ha valaki a Nyugat egykori szerkesztőségi gyülekezőhelyén, a Centrál Kávéház galériájában szemlélődik, a sok íróportré mellett hamar figyelmes lehet egy emléktáblára, melyen rövid Ady-vers hirdeti: „Zuboly, nézz bennünket! / Te szabad hajdúságod / S halálos nagypénteked / Él tovább és lüktet / Ereinkben, valónkban / S mikép te mondtad: Jól van.” Tovább...
– szól a jogos kérdés 1915 tavaszán a Népszava vezércikkének címében és többször ismétlődően a szövegében is. A határozott békevágyról mint európai tömegérzületről szóló írást meglepő módon kihúzások nélkül átengedte a cenzúra. Tovább...
Bár az 1916-os berlini olimpia a háború miatt elmaradt, egy másik – igaz, a béke gondolatához kevésbé társított – világeseményről, az 1915-ös világkiállításról nem kellett lemondani. Már csak azért sem, mert annak egy, az európai hadszíntértől távoli semleges ország, az Egyesült Államok adott otthont.  Tovább...