Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Budapest hátországa még egy évvel a háború kezdete után, 1915-ben is éhezte a háború látványát – és a háborús propagandagépezet maga is élesztette ezt az igényt. 1915 augusztusában nyílt meg az Auguszta Alap szervezésében a pasaréti lövészárok-rendszer, Tovább...
1915 nyarán Budapestre látogatott a trónörökös pár. Sűrű programjukba beiktatták a Monarchia egyik legnagyobb, ideiglenes hadikórházának megtekintését, igaz, az Üllői út mentén kiépült – majd az egész világháború alatt egyre terjeszkedő – barakk-kórházba csak Zita hercegnő jutott el. Tovább...
A háború hatására megjelenő újabb és újabb „élelmiszer-variációk” hol csodálattal, hol borzadállyal töltik el a mai kor emberét. Bükkmakklevest biztosan nem ennénk, ahogy fakéregből készült kenyeret sem, de a rozs- és kukoricaliszt tartalmú péksütemények, Tovább...
A szolgáltatási monopóliumok – főként közjavak koncessziója esetén – különösen könnyen vezetnek rossz és ehhez képest drága szolgáltatáshoz. Ha pedig ehhez társul a döntéshozók korrupt vagy részrehajló hozzáállása, akkor könnyen lehet, hogy a pénzéért végül semmit sem kap a vásárló. Tovább...
„Egy kis városban él A. kereskedő, aki üzletét felvirágoztatta és vevői körét bővíti. Ugyanabban az utcában B. kereskedő hasonló üzletet nyit. Áruit, melyek jobbak, mint B. árui, olcsóbban adja és ezáltal a vevőit lassacskán magához vonzza… A. gyűlölni kezdi B-t és éjjel-nappal arról gondolkodik, miképpen tehetné tönkre amannak virágzó üzletét… Tovább...
Az 1910-es évek elejétől a magyar film rohamtempóban igyekezett felzárkózni a világ filmgyártó nagyhatalmaihoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz, Olaszországhoz és a ma már szintúgy parodisztikus hatást keltő, de egykor a színészei – például az egyként fogalommá váló Asta Nielsen és Valdemar Psilander – realisztikusabb eszköztárával újító Dániához. Tovább...
Gabriele D’Annunzio (1863–1938) olasz költő, újságíró és háborús nemzeti hős is egyben. A modern propaganda mestere, az olasz nacionalizmus apostola. Vagy más nézőpontból demagóg háborús uszító (Népszava), avagy „a tömegőrület terjesztésének és kormányzásának fő impresszáriója”, Tovább...
