A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Tovább...
A nemzetiségi alapú politikai konfliktusok szinte már maguktól értetődőek voltak az Osztrák–Magyar Monarchiában. A háborút megelőző évek sem szűkölködtek mindebben, a birodalomnak sem a magyar, sem az osztrák részén. A dualista berendezkedés kihívói közt szerepeltek cseh, szerb, horvát pártok és politikusok, akik valamennyien azt szerették volna elérni, hogy a Monarchián belül ők is államisághoz jussanak. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
10 dkg sajttal egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletének 35-45%-a és a napi zsírszükségletének 15-20%-a fedezhető. Ezen túl – könnyű emészthetősége révén – serkentőleg hat a szellemi tevékenységre is. Tovább...
A labdarúgást sem hagyta érintetlenül a háború, itt is elsősorban a sorozások, katonai behívók jelentettek azonnali veszteséget, amit csak bonyolított a bajnokság körüli vita az MTK és a Ferencváros között. Tovább...
„Ennek a nemzetnek az életét a természet ereje védi. Emberi erő, hatalom nem bír vele. Emberi gonoszság nem tudja kiölni” – dörögte még az első világháború alatt a később a Horthy-korszak revizionista mozgalmának vezető alakjává váló Urmánczy Nándor (1868–1940), Tovább...

A kormány már a háború kezdetén, 1914 augusztusában felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet, azaz lehetőséget adott a munkaadóknak, hogy akkor is dolgoztathassák alkalmazottaikat az iparban és a kereskedelemben. Tovább...

„Fel-felvillanó tüzek minden tíz-húsz percben. Vola-Siedliewickától Borzymowig mintha az egész vidék a füst gyászfátyolába volna burkolva. A tájék csak időről-időre vált ismét láthatóvá. Láttam azt is, hogy a Borzymow mellett fekvő erdő mily szörnyű károkat szenvedett. Az erdő egyre ritkább lett, mert csoportosan dőltek ki belőle a fák.” Tovább...
Kedves anyám, jobb lett volna, ha a harcmezőn elpusztulok, mi a halál azokhoz a kínokhoz képest, amelyeket most elszenvedek. Ki vagyunk téve a csőcselék gúnyjának és gyakran tettleg is bántalmaznak minket, védtelen foglyokat. Tovább...