1917 novemberében a kormányzat immár a hetedik hadikölcsönjegyzést indította meg. Míg az első, 1914. őszi jegyzésnél még egymásra licitáltak a polgárok, hogy hazafiságát bizonyítandó ki fektet be nagyobb összeget a háborús erőfeszítések támogatásába, három évvel később a közhangulat messze nem alapozott meg ilyen jegyzési eufóriát. Tovább...
1917 őszén, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt Jáger Mari, a századforduló leghíresebb méregkeverője, aki „hosszú időn át űzte sötét mesterségét a Borgiák öldöklő eszközével”. Jáger Mari főként Hódmezővásárhelyen és környékén tevékenykedett, mérget árult jó pénzért azoknak, akik valakit el akartak tenni láb alól Tovább...
És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak. Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő, Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
1915 első hónapjában a Népszava fő témája a háborús élelmezés volt: az általános drágaság, a bevezetett hatósági árszabás kudarca, a gabonakészlet felhalmozása és zárolása, a fővárosi liszthiány és a péksztrájk lehetősége, a liszthez kevert adalékanyagok használatának elrendelése stb. Tovább...
Az alábbiakban egy budapesti kereskedelmi iskola tanárának az iskola igazgatójához írt levelét tesszük közzé, amelyet – nyilván annak érdekessége miatt – a címzett átengedett Az Est szerkesztőségének. A tanár úr egy 95 százalékban német nemzetiségű alakulat árkász- és utász zászlóaljába volt beosztva: Tovább...
A Monarchia hadserege 1915 januárjában kétségbeesett vállalkozásba kezdett. Az orosz hadsereg 1914 végére lerohanta Galícia nagy részét, körülzárta Przemyśl erődjét és sikerült betörnie Magyarországra. Bár Przemyślt egy ízben sikerült felmenteni, 1915 elejére az ismét gyűrűbe zárt erőd helyzete egyre kétségbeejtőbb lett. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A háborúknak általában velejárója az epidemiális betegségek megjelenése nem csupán a fronton lévő katonák, hanem a civil lakosság körében is. A Nagy Háború idején sem volt ez másként. A háború első évében, már 1914 augusztusától folyamatosan cikkeztek a lapok koleragyanúról, Tovább...
A bál a magyar nemzeti lélek fontos része, legalábbis a nemzeti sztereotípiák szerint. A lovagias magyar imázsához mindig hozzátartozott a katonai erényeket ellenpontozó, gáláns mulatság szeretete. A magyar katonatiszt és a bál éppen olyan elválaszthatatlan volt egymástól, mint a huszár és lova. Tovább...
Az első világháború új kultúrtörténeti szempontú megközelítései kiemelt figyelmet fordítanak az eseményeket átélt gyerekek „nagy háború” reprezentációira. Arra, hogy miként fogták fel és értelmezték a legkisebbek – az óvodások és elemisták – a nemzetek harcát: apjuk Tovább...
A fenti idézet nem egy magyar kormánypárti politikustól származik, és nem is közvetlenül katonai kérdésekkel áll kapcsolatban. Az ellenzéki szociáldemokrata napilap, a Népszava érvelt a német példával több 1915. januári cikkében. Tovább...