Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Az első világháború idején a sebészet robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A lövészárokból lőtt, szúrt sebbel vagy repesz okozta sérüléssel a frontvonal mögé szállított katonákat azonnal el kellett látni, hogy „stabilizált” állapotban kerülhessenek a katonai kórházakba. Tovább...
Miközben a Pesti Napló dicséretes módon próbálta segíteni a középosztálybeli nők emancipációjának olyan lépéseit, mint az egyetemi egyenjogúsítás, az „alsóbb néposztályok” leányairól olykor igen egyszerű és egyneműsítő sztereotípiákat alkalmazva nyilatkozott. Tovább...
Valóságos Karl Jaspers-i határhelyzet lenne, amelyben megtapasztalnánk a létezést magát, ha elénk tolnának egy tányér bükkmakklevest és egy másikat Börcsök Sándor és özvegy Fülöp Mihályné elhíresült gulyásából, hogy akkor most válasszunk, mert valamelyiket meg kell ennünk. Tovább...
1915 végén ismét előtérbe került a politikai jogegyenlőség kérdése. A háborús helyzetben a különféle ellenzéki erők egyre határozottabban követelték az általános választójog törvénybe iktatását. A parlament 1915. decemberi ülésszakára készülve a szociáldemokrata párt Tovább...
Jelenleg is nők játsszák Budapesten, többnyire nem udvarhölgyek, hanem polgárasszonyok, akik a konyhapénzüket szeretnék gyarapítani, egymást megfejik, mint a Zrínyi-beli kozák a vidéket, nemegyszer hamisan keverik a kártyát – hiszen nők - , Tovább...
1915. november végén a Tisza-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Jankovich Béla rövid törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy az iszlám vallás az 1895. évi LIII. törvénycikkben foglaltaknak megfelelő elismert státuszt kapjon. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„T. Csillag Anna kisasszony Budapesten. Van szerencsém megkeresni a kitűnő jó hatású hajnövesztő kenőcséből egy tégellyel á 1 frt és egy tégellyel á 2 frt utánvétellel küldeni.” A fenti hirdetésszöveg egy közel harminc éven át rendkívüli népszerűségnek örvendő hajnövesztő szer egyik "megrendelőjétől" származik – és egyben igen ügyes marketingfogás is. Tovább...